– Halász J. Attila Tobari Takisburo japán jujutsu és kenjutsu mester négy-öt évet töltött el Szemere Miklós vendégeként Budapesten, illetve Bécsben az 1900-as évek első évtizedében. Tobari 1907-ben szállt partra Nyugat Európába, ahonnan még az év októbérben, egy rövid Németországi tartózkodás után, Szemere meghívására Ito nevű kollégája kiséretében, megérkezett Bővebben……
Amikor egy pedagógust (vagy gyógypedagógust) megkérdeznek, mit szólna, ha intézményében a karatét sportkörként vagy a testnevelés órán tanítanák, az eddigi tapasztalatok alapján fenntartásai lennének. „Nincs eddig is elég gond a tanulókkal, adjunk még egy fegyvert a kezükbe?” – lenne az egyik lehetséges válasz. Az általános tapasztalat szerencsére cáfolja ezeket a Bővebben……
– Halász J. Attila Egy-két évtizeddel ezelőtt, ha valaki egy hazai, vagy akár nemzetközi közvéleménykutatást kezdeményezett volna arról, hogy melyik az a tíz spirituális könyv, amely a legtöbb olvasóra „katalizáló” hatással bírt, Paul Brunton valamelyik könyve bizonyosan benne lett volna ebben a szűk elitben. Ha csak egyet lehetne kiválasztani Bővebben……
„A tökéletesített dzsiu-dzsiczu. Nagyon praktikus, ügyes kis könyv hagyta el e napokban a sajtót. Patay Gyula és Robinson mester »A tökéletesített dzsiu-dzsiczu« czímmel kiadták az első magyar munkát, mely japán mintára a legbiztosabb önvédelmet nyújtja mindazon esetekben, mikor védtelen embert támadás ér. A rendőrségnek, a magánembereknek, a kik sokat Bővebben……
Az első magyar nyelven megjelent könyv, amely a japán önvédelmet, pontosabban a jūjutsut („dzsiudzsitsu” néven) mutatja be, szerzői álnéven jelent meg 1906-ban a Monori Sportklub kiadásában. A könyv három kiadást ért meg. Az első még a nyomdából való kikerülés előtt 5.000 példányban elfogyott. A furcsa álnév Sztankó Sándor családnevének betűit Bővebben……
A japán harcművészetek II. Világháború előtti elterjedésének kezdeti korszaka mindeddig egy fehér folt volt a hazai sport történetében. A könyv ezt az 50 éves időszakot mutatja be a korszak legjelesebb, Magyarországon tanító mestereinek életrajzával, a korabeli újság tudósítások alapján. Csak a legjelentősebb neveket említve, mint a Szemere Miklós meghívására Budapestre Bővebben……
Japán és Magyarország Japán A Japán Nevelésügyi Minisztérium 1911. évi határozata a judo és a kendo kötelező tantárgyként való bevezetéséről az iskolai oktatásba alapjaiban megváltoztatta a harci művészetek néhány évtizede pangó életét és azt eredményezte, hogy közel húsz év múlva mintegy 2,5 millió fekete öves vagy annak megfelelő harcművészeti Bővebben……
