Inkluzív karate: a küzdősporttól a mozgásművészetig
Amikor egy pedagógust (vagy gyógypedagógust) megkérdeznek, mit szólna, ha intézményében a karatét sportkörként vagy a testnevelés órán tanítanák, az eddigi tapasztalatok alapján fenntartásai lennének. „Nincs eddig is elég gond a tanulókkal, adjunk még egy fegyvert a kezükbe?” – lenne az egyik lehetséges válasz. Az általános tapasztalat szerencsére cáfolja ezeket a félelmeket.
Azonban mi a helyzet akkor, ha a célcsoportot autisták, értelmileg akadályozottak, kerekesszékesek vagy netalán vakok alkotják?
A karate a 70-es, 80-as években lett ismert Magyarországon és hamarosan az egyik legnépszerűbb sportággá vált. A Japánból származó küzdősport kézzel-lábbal kivitelezett önvédelmi, illetve támadó jellegű mozdulatok széles tárháza, melyet, ha máshonnan nem is, de az akciófilmekből mindenki ismer. A karatét, mely szó szerinti fordításban üres kezet jelent, 1901-ben mint gimnasztikát vezették be az okinavai oktatásba. Az oktatási felügyelők hamarosan rájöttek, milyen komplex nevelő hatással rendelkezik. A tömegsportként oktatott harcművészetet megszelídítették, és ezért a veszélyesebb elemeket már nem tanították az iskolákban. Pár évtized alatt a karate is beállt a modern követelményeknek megfeleltetett japán harci művészetek sorába, így a hangsúly már nem az ellenfél megsemmisítése lett, hanem a személyiség fejlesztése. Nyugat-Európába és hozzánk már ez a szemléletű karate érkezett el.
Inkluzív karate
Az inkluzív karate – röviden I-karate – a „hagyományos” karate mozgásanyagára épül, azzal a különbséggel, hogy nem a mozdulatok tökéletes kivitelezése a cél, hanem a részvétel az edzésen vagy versenyen. A mozgásanyag egyénre szabottan adaptálható, így senkit nem kell eltanácsolni az edzéseken való részvételtől. Ennek köszönhetően valamennyi fogyatékkal élő csoport részt vehet a foglalkozásokon, melyek adott esetben a részvevőköz igazodva differenciáltan zajlanak. Több olyan fogyatékkal élő is gyakorolhatja, aki más sportágban nem tudna boldogulni.
Az autizmusspektrum enyhébb vagy súlyosabb zavarával élő fiatalok körében nagyon kedvelt mozgásforma. Ugyanez elmondható a középsúlyos vagy súlyos értelmi akadályozottsággal élő populációról is. Kevés olyan sportág van, amelyekbe ők bevonhatóak. Az inkluzív karate edzésmódszere és az erre épülő versenyrendszere erre lehetőséget biztosít.
A harcművészet gyakorlásának pozitív hatásairól több tudományos kutatás készült már a legkülönfélébb területeket feldolgozva. A fogyatékkal élők körében sajnos, jóval kevesebb. Egy ilyen ritka kutatásában a hazai I-Karate Hungary SE is részt vett, közel 20 fő magyar Down-szindrómás felnőtt bevonásával. A tudományos kutatás tárgya az inkluzív karate oktatási módszertanának hatékonysága volt, és a vizsgálat öt országban, öt kontrollcsoportban párhuzamosan zajlott. Az eredmények tükrében „a motoros kompetencia növelésére a Down-szindrómás egyéneknél, úgy tűnik, hogy a harcművészetek és különösen a karate gyakorlása, különböző területeken előnyös. Mind a fizikai, mind a kognitív alkalmasság terén, beleértve a rugalmasságot, az izomerőt, az egyensúlyt és a koordinációt, valamint a kognitív funkciókat is. Valójában a karate technikai elemei gyakran összetett ballisztikus készségek gyakorlásán alapulnak, amelyek elősegíthetik a fokozott intra- és intermuszkuláris koordinációt… Egy adaptált karate program valós és vonzó lehetőséget jelenthet a fizikai aktivitás szintjének növelésére, növelve a társadalmi befogadást, és ezzel egyidejűleg javítva a motoros kompetenciát.”(1)
A közel fél éves kutatás végkövetkeztetésének egyik jelentős megállapítása, az I-karate módszertan fejlesztő hatásának elismerésén túl, hogy az értelmileg akadályozott, Down-szindrómás egyének felnőtt korukban is képesek több területen fejlődni.
A fogyatékkal élők nagy része számára az önvédelem valódi alkalmazására egy agresszív, rutinos, „szakképzett” támadóval szemben, valljuk be, kevés esélye lenne, de nem teljesen elképzelhetetlen, mert erre is vannak példák. Ezen kevesek tipikus fejlődésű csoportban, integráltan is edzhetnek. Néhányuk számára a karate leginkább egy jó mozgásfejlesztési forma lesz. Néhányuk, több év gyakorlás után elérheti a versenykarate esztétikai mozgáskultúrájának magaslatait. A „harcművészeti” alkalmazás ebben az esetben kevésbé lesz fontos. Ami lényeges, a mozgás megszerettetése és a karate hosszantartó művelése, gyakorlása.
I-karate oktatási módszertan
A módszertant Eric Bortels belga karateedző dolgozta ki, több év tapasztalata alapján. A legfontosabb segédeszköz a piros-kék színű csuklópánt, valamint a téri irányok megkülönböztetését segítő irányjelző táblák. A foglalkozást vezető „tükörben” mutatja be a mozgásformát, melyet a fogyatékkal élő sportolók a csuklópántok használatával nagyon könnyen le tudnak utánozni. Ez nagyobb létszámú csoportban is lehetővé teszi, hogy mindenki egyszerre és egységesen tudjon dolgozni. A térben meghatározott sorrendben elhelyezett táblák pedig egy, a sportolók számára új helyszínen, például versenyhelyzetben, egy sportcsarnokban biztosíthatják a feladatsorok megfelelő irányokban való végrehajtását. A küzdelmi (kumite) feladatokat az ő esetükben a speciális szőnyegek mellett, feladat-hívókártyák segítik.
Irányjelző táblák.




Verseny

Az I-karate versenyek közel 40 kategóriában zajlanak, ily módon minden fogyatékossági csoportnak van lehetősége versenyezni formagyakorlat (kata) és küzdelmi (kumite) versenyszámokban. A küzdelmi versenyszámoknak több válfaja van, azonban mindegyikben alapvető, hogy elsődleges szempont a sportoló biztonsága. Ennek köszönhetően a versenyek alatt ügyeletet végző orvosnak nem sok dolga akad. A küzdelmi versenyszámok a fogyatékossági kategóriákhoz vannak adaptálva az egyszerűbbtől a bonyolultabbig.
A leglátványosabbak a páros versenyszámok, ahol egy ép és egy fogyatékkal élő mutatja egyszerre, szinkronban a formagyakorlat mozdulatait vagy egy begyakorolt önvédelmi helyzetet.

A versenyzés nem kötelező, viszont egy nagyon jó alkalom az elsajátított formagyakorlatok nehezített, stresszes környezetben való bemutatására. Egy versenyen nagyon sok olyan környezeti inger van, mely könnyen elvonja a figyelmet. Autista fiataloknál olykor nagyon látványos, mennyire tudják függetleníteni figyelmüket a zavaró tényezőktől és a feladat kivitelezésre koncentrálni.
I-karate vs. para-karate. A fogyatékkal élők versenyzésében különbség van az úgynevezett para-karate és az inkluzív karate versenyszámok között. A para-karate versenyszám, mely a WKF rendszerben használnak inkább az elit sportolók versenyzésére szolgál. Ebben a rendszerben jelenleg négy fogyatékossági kategóriában lehet versenyezni. Az I-karate ebből a szempontból nézve inkább a tömegsportot képviseli. Természetesen a kettő között sok átfedés van, így néhány jobb képességű magyar I-karate sportoló para-karate versenyeken is már több Európa- és Világbajnoki cím birtokosa.
Inkluzió

Az I-karate nemcsak a fogyatékkal élő társadalom számára nyújt inkluzív gyakorlásra, versenyzésre lehetőséget, hanem az ép emberek számára is. Említettük már, hogy a versenyeken egyik legnépszerűbb versenyszám egy ép és egy fogyatékkal élő páros bemutatója.
Ez a fajta inkluzív szemlélet nemcsak a versenyekre korlátozódik. Az edzéseken épek és fogyatékkal élők együtt gyakorolhatnak. Nem ritka eset, hogy családtagok is aktívan részt vesznek az edzéseken, sőt maguk is vizsgáznak.

A külföldi országok közül Magyarország volt az első, ahol az I-karate belga módszerét átvették és alkalmazták oktatási intézményi keretek közt is. Budapesten a Pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI, Óvoda, Általános iskola, Készségfejlesztő Iskola és Szakiskola sportkörében 2015-től, majd 2017-től az autista, valamint az értelmileg akadályozott osztályok testnevelési óráinak keretén belül. A fővárosban több helyszínen, míg vidéken, Szekszárdon, Egerben, Érden, Kapuváron és Nagykanizsán használják az inkluzív módszertant. Amennyiben bővebb tájékoztatást, betekintést szeretnének, a cikk végén található linkeken találnak információt.
Forrás- és linkgyűjtemény:
- International Journal of Environmental research and public health: Motor Competence in Individuals with Down Syndrome: Is an Improvement Still Possible in Adulthood?
- http://erzsebetibenedek.hu/index.php/sportelet/ – Benedek Elek EGYMI honlapja
- https://www.facebook.com/groups/1498317913755472 – Békés Harcosok Dojo közösségi oldala
Szerzők:
Fonyódi Ildikó Mónika a pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Szakiskola Utazó gyógypedagógusi hálózatának intézményegység-vezetője, mesterpedagógus, szaktanácsadó. Az elsők között lett szaktanácsadó mind óvodapedagógusi és a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterületen. SNI, BTMN gyermekek integrált nevelése témakörben dolgozott ki érzékenyítő műhelymunkákat és ezek megtartását azóta is végzi óvodapedagógusoknak, nevelőtestületeknek.Fontos feladatának tekinti az együttnevelést és az inklúzió terjesztését.
Halász József Attila a pesterzsébeti Benedek Elek EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Szakiskola gyógypedagógusa, testnevelőtanára, az I-Karate Hungary Sportegyesület egyik alapítója és a Békés Harcosok Dojo vezetője. Az inkluzív nevelés tanára. Karateedző. A Magyar Paralimpiai Bizottság para-karate szakágvezetője. 2020-ban Kerezsi Endre-díjat kapott a testnevelés és a sport iskolai népszerűsítésében kifejtett eredményes tevékenységének elismeréséért. 2022-ben pedig Apáczai Csere János-díjjal jutalmazták a fogyatékkal élők karate oktatása terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
Az írás a Pedagógiai lapok őszi számában jelent meg:
PEDAGÓGIAI LAPOK Az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Oktatási Központjának információs és szakmai kiadványa 2023. Ősz 7. szám
0 hozzászólás