A harcművész Elvis Presley és a “Gladiátorok” projekt

 – Halász J. Attila Európában kevéssé ismert, hogy a rock’n roll királya, milyen szinten foglalkozott a keleti harcművészetekkel, ezen belül is a karatéval. Elvis életében az első helyen álló zene után a karate gyakorlása következett és ez töltötte ki szabad idejének tetemes részét. A 70-es évek elejének időszakában, amikor Bruce Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

A karate bevezetése az iskolai oktatásba. 3. rész

Japán és Magyarország   Japán A Japán Nevelésügyi Minisztérium 1911. évi határozata a judo és a kendo kötelező tantárgyként való bevezetéséről az iskolai oktatásba alapjaiban megváltoztatta a harci művészetek néhány évtizede pangó életét és azt eredményezte, hogy közel húsz év múlva mintegy 2,5 millió fekete öves vagy annak megfelelő harcművészeti Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

A karate bevezetése az iskolai oktatásba. Okinava 1901-1940. 2. rész

rész A Japán Nevelési Minisztérium Itosu Anokh mester hivatalos kérelemnek szánt levelére válaszul 1908-ban zöld utat engedett bevezetésének a sziget valamennyi iskolájának testnevelési óráin. Megelőzve a kendo és a judo, illetve jiu-jitsu beemelését a testnevelésbe, melyre csak 1911 után kerül sor Japánban, majd rövidesen Okinaván is bevezetésre. Itosu írása A Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

A karate bevezetése az iskolai oktatásba. Okinava 1901-1940  1. rész

Halász J. Attila Hazánkban pár éve az iskolai kerettanterv része lett a karate oktatása, ami azt jelenti, hogy a testnevelési órák keretén belül a heti öt órából kettőt karate tanulással lehet eltölteni. A karate szülőföldjén, Okinaván mindezt több mint száz évvel ezelőtt megtették, még 1901-ben, amikor is a testnevelési órákon Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Az okinawai karate mesterek találkozója – 1936.

Okinaván néhány éve október 25-én ünneplik meg a Karate Napját, amelyhez 100 kata elvégzésével világszerte lehet csatlakozni, karate stílustól függetlenül. Az esemény megrendezésének időpontja nem véletlen, ugyanis 1936-ban ezen a napon egy tanácskozás zajlott le Okinawán, melyen többek között az akkori neves mesterek is részt vettek. A találkozóról az elmúlt Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Miyagi Chojun: A karate-do történelmi körvonalai, Ryukyu (Okinava) harci művészetei

Megjegyzés: a cím japánul „Ryukyu Kenpo Karatedo Enkaku Gaiyo”. Ez az írás két könyvben jelent meg, Shosin Nagamine ”Okinawano Karatedo”, valamint Eiichi Miyazato „Okinawaden Gojuryu Karatedo” kiadványaiban. A jelen fordításból néhány rész kimaradt. Eredeti megjegyzés: Az esszét Miyagi Chojun mester írta és adta elő, egy gyakorlati bemutató kíséretében a sakaisujii Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

A harcművészet hét erénye

Matsumura Sokon és a harcművészet hét erénye                                                                     “A legbensőségesebb összefüggés van fent az Ég és lent az emberek között, és aki ezt a teljes egészében felismeri, az az Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Matsumura Sokon

Matsumura Sokon Életrajza Matsumura Sokon vagy más néven Bushi, azaz Harcos, az okinavai karate történetének egyik legnagyobb alakja. Ami Japánnak Miyamoto Musashi, az Okinavának Matsumura. Élete első szakaszának történései félig még a legendák ködébe burkolóznak. Második feléről viszont a tanítványok visszaemlékezéseiből hitelesebb, ellenőrizhetőbb, a valóságnak jobban megfelelő kép rajzolódhat ki. Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Interjú Shihan Mészáros Attilával

A karate magyar úttörői                                      2.0 Interjú  Mészáros Attila Shihannal                                 Mészáros Attila Shihanról azon túl, hogy ő tartotta meg az első hivatalos hazai karate edzést 1972-ben a Testnevelési Főiskolán, nem sok Bővebben……

Szerző: tokusho | Közzétéve: , telt el a közzététel óta