Vincze Tibor a judo hazai meghonosítója

 A hazai judo története Vincze Tibor nevéhez fűződik. Ő kezdte el az 1930-as évektől a rendszeres, szakmai irányítás alatt vezetett judo edzéseket. Életéről, munkásságáról ennek ellenére kevés adat ismert. Ezt a hiányt szeretnénk most ezúton is pótolni.

Vincent Tibor judo mester vagy későbbi, magyarosított nevén Vincze Tibor 1904-ben született. Kisdiák korában Kőszegen ismerkedett meg a japán önvédelemmel egy cseh vívómester szárnyai alatt, aki ott testnevelést tanított. Kitartó érdeklődésének következményeként 1928-tól olyan japán mestereket keresett fel, akik Európában vezettek edzőtáborokat, mint a Párizsban élő Keishichi Ishiguro, a Svácjban élő Hanho Rhi, vagy Koizumi Gunji, Yukio Tani, Otani, Kitabakate Kyoshi, Kitayama stb. Vincent mester, ahogy a 30-as években az újságok is megnevezik, 1928-29-ben kezdett el hivatalosan oktatni. Először a Fodor-vívóteremben hirdetett tanfolyamokat, ahol előtte már néhány külföldi oktató is megfordult, mint Alex Sumakov, vagy Willy Curley.  Az újonnan megalakult Nemzeti Sportegylet ju-jutsu szakosztályának oktatója lesz. Ugyanebben az évben levizsgázik fekete övre, azaz 1. dan fokozatra egy németországi edzőtáborban, Frankfurt am Mainban.

Életének egy fontos állomása lehetett, amikor 1928-ban megjelenik a Sport és Játék kiadvány, melyben a legtöbb hazai sportág bemutatkozik. Ez a terjedelmes, két kötetes szakkönyvben jelent meg az első, általa jegyzett tanulmány, amelyben Vincent mester néven először ír a ju-jutsuról. A kiadvány érdekessége, hogy az a Kelemen Kornél ír hozzá bevezetőt, aki az Országos Testnevelési Tanács elnöke volt akkoriban. Neidenbach Emil pedig, mint a középiskolai sportfelelős megbízottja szintén ír benne. Ők mindketten részvevői voltak az 1906-os Sasaki Kichisaburo által vezetett judo tanfolyamának. A későbbi években megrendezett sport bemutatókon, övvizsgákon a volt Sasaki “tanítványok”, Neidenbach Emil és Kőhalmy József hivatalból is jelen voltak. Neidenbach-al innen eredeztethető a kapcsolata, amely valószínűleg Vincze judo oktatói tevékenységére is hatással lehetett. Neidenbach 1933-ban egy éves ju-jutsu tanfolyamot vezetett a Testnevelési Főiskolán, melynek későbbiekben a vezetőségi tanácsának is tagja lett. Neidenbach támogatása bizonyosan nagyban hozzájárult, hogy Vincze Tibort a TF vendégoktatójának nevezték ki.

Jigoro Kano a judo alapítója 1933 nyarán Európai körúton van. Sorra látogatja a közeli nagyvárosokat, mint Bécs vagy Prága, és mindenhol bemutatókat tart. Célja a judo és az 1940-es Tokió-i megrendezésű Olimpia népszerűsítése. A magyar újságok is nyomon követik Kano mestert és a bemutatók helyszíneit. Több alkalommal adnak hírt arról, hogy a judo alapítója nemsokára Budapestre is ellátogat. Az egyik újságtudósításból kiderül, hogy Vincze mester levélben kereste meg Kanot, azzal a kéréssel, hogy meghívja Magyarországra. Vincze felkeresi az újság kiadóját, aminek az lett a következménye, hogy az újságíró élménybeszámolót ír egy edzés látogatásról a Nemzeti Torna Egyletnél a Szentkirályi utcában. Ebből a tudósításban hangzik el, hogy a bécsi kollégákkal próbálják felvenni a kapcsolatot, ami a későbbiekben meg is történt. Edmund Gabriel és Alis Feik osztrák judosok többször jönnek el Budapestre és szakmai segítséget nyújtanak a magyaroknak. Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok Vincze Tibor vezetésével részt vehessenek az első külföldi barátságos judo versenyükön 1935.06.07-én Bécsben, amely 5-5-ös döntetlennel végződött.

A tudósítás másik jelentősége, hogy az újságíró felkeresi a Birkózó Szövetség főtitkárát, akitől számon kéri, miért nem támogatják a hazai judo úttörőit? A kielégítő választ is megkapja, mert eddig nem is tudtak róluk és tevékenységükről.

Vincze 1933 év végén 20-25 fős csapatával népszerűsítő bemutatókat szervez, ahol a bevezető elméleti előadások után gyakorlati judo, illetve önvédelmi alkalmazások is szerepelnek. Egyik ilyen alkalom során egy bokszolóval mutatja be a judo technikák hatékonyságát, amit az újságok, mint a boksz és a judo párviadalát írták le. Természetesen a judo előnyeit kiemelve. A bokszoló társdalom azonban (jogosan) felháborodik, és nem hagyja szó nélkül a boksz becsületén esett foltot. Egy volt MTK sportoló a bokszoló közösséget képviselve nyílt levélben kihívja a judo mestert egy küzdelemre. Hogy mi lett az eset kimenetele, erről sajnos nincs értesülés (legalábbis az újságok nem számolnak be erről).

1934-ben kerül megrendezésre Drezdában az első dzsiu-dzsicu Európa-bajnokság. A versenyre Vincent mester és Ravadits Péter nevű tanítványa, valamint egy magyar bíró utazik ki. A drezdai Kristálypalotában megrendezett versenyre azonban nagy csalódásukra csak kevés ország küldte el sportolóit. A többség távolmaradt, ennek egyik oka a német versenyszabályok számlájára írható. Ezen a versenyen ugyan a magyarok nem értek el kiemelkedő eredményt, azonban jó sportkapcsolatok alakultak ki, melynek következtében több külföldi meghívás kapnak. Vincze a verseny másik magyar résztvevőjét prágai judo mestert, Fülöp „Dobó” Istvánt meghívja Budapestre. A német Helmut Lehmannal például, aki ezen a versenyen lett Európa bajnok, és aki nem mellesleg SS katonatiszt volt, jó barátság alakul ki. Lehmann Dobóhoz hasonlóan a későbbiekben többször megfordul Budapesten. Egyik alkalommal 1940 decemberében felvétel is készül egy közös bemutatóról. Az archív felvétel a következő linken megtekinthető:

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4054

A következő évben 1935. március 17-én szervezik meg a Nemzeti Torna Egylet első hazai jiu-jitsu versenyét a Nemzeti Tornacsarnokban egy tornaverseny keretén belül, amiről a Budapesti Hírlap is beszámol. 1936 őszétől a Testnevelési Főiskola vendégoktatója.

Az 1930-40 közötti években Európában intenzív judo élet alakult ki, köszönhetően az itt tartózkodó japán mestereknek. Az úgynevezett “nyári iskolát” Alfred Rhode kezdeményezésére legalább öt alkalommal szervezik meg rendhagyóan augusztus első heteiben Frankfurt környékén az 1932, 1933, 1937, és 1939-es években. A nemzetközi edzőtáborokat többek közt Keishichi Ishiguro, Hanho Rhi, Koizumi Gunji, Yukio Tani, Kitabakate, Kitayama japán mesterek vezették. Ezeken az edzőtáborokon magyarok is részt vettek. Az egyik ilyen táborban készült az alábbi felvétel, amelyen Vincze Tibor is szerepel.

A képen balról jobbra Otto Schmelzeisen, Max Hoppe, Norman Hyde, Harold Hyde, Alfred Rhode, Hanho Rhi és Vincent Tibor egy Frankfurti nyári judo edzőtáborban, 1939-ben. Bowen (Judo) Gyűjtemény

1937 augusztusában magyar küldöttség utazik ki a Frankfurt am Mainban megrendezett Judo Kongresszusra. A tagok: Híves Henrik miniszteri fogalmazó, Zerkowitz Péter, mint a Magyar-Nippon Társaság tagjai, valamint Vincze Tibor, aki ekkor már a Testnevelési Főiskola vendégelőadója. Az Európai Judo Uniót német kezdeményezésre hozták létre valamikor az 1932-as évben. Ez alkalommal több kelet európai ország is csatlakozott, mint Magyarország, Románia és Csehszlovákia. Érdekesség, hogy mindhárom Trianon utáni ország képviselői magyarok voltak. Zerkowitz Pétert megválasztják az Európai Judo Unió alelnökének, Híves doktort pedig titkárnak. Románia képviselője Fleck Gyula (Julius), Csehszlovák részről pedig S. F. Dobó. A Judo Unió könyvvizsgálója pedig Anglia képviselője Trevor Leggett. Leggett ekkor még 3 danos judós a londoni Budokwai tagja volt. Egy évet töltött Németországban és Csehszlovákiában judo edzőtáborokat vezetve. A judo Európai történetének egyik érdekessége, hogy a háború után az Európai Judo Unió újra alakul Londonban 1948-ban. Valamilyen ok folytán ez az időpont lesz a Judo Unió hivatalos megalakulása, mintha addig előzményei nem lett volna. Trevor Leggett az egyetlen az új szervezetben, aki az előzőben is fontos tisztséget töltött be, abban ő volt a kincstárnok.

Magyarországon ugyanebben az évben a Magyar-Nippon Társaság sportosztálya keretében megalakul az első magyar Jiu-do Egyesületet, melyhez az egyik tag saját lakásán biztosít edzőteremet.

Fontos esemény életrajzában, hogy a 30-as években egy japán tanulmányútra is sort kerít, ahol elmondása szerint magával Jigoro Kanoval is tudott gyakorolni.

1940-ben Fleck Gyulát meghívják a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok judo edzőjének. Vincze és Fleck között szakmai versengés alakult ki. Házi bajnokságot is szerveztek a két csapat között, amelyben Vincze csapata legyőzte Fleck újoncokból álló sportolóit. A korabeli újságok említést tesznek a két klub közötti feszült viszonyról, amely a későbbiekben szerencsére rendeződött. Megegyeznek, hogy Vincze a versenyzőkkel, Fleck pedig a tömegsporttal foglalkozik. A háború után a helyzet Fleck külföldre távozásával magától megoldódott.

Fegyver nélküli önvédelem. 1951

“ A Testnevelési Főiskola és a katonai sporttanárképző intézetben a cselgáncsot felvették a rendes tantárgyak közé. A Nemzeti Sportcsarnokban is rendes tanfolyamokon tanítják a japánok nemzeti sportját. A Magyar Birkózó Szövetség önálló alosztályba tömöríti azokat, akik ezt a birkózást művelik. Az Országos Sport Központ a judo és a dzsiu-dzsicu szavak helyett a cselgáncs kifejezés használatát rendelte el. Egy új sportág indult el a meghonosodás útján.” In: Magyar Jövő, 1943.10.31

Az 1950-es években Vincze Tibor a Testnevelési Egyetemen történő oktatási munkája mellett az újpesti Dózsa judó edzője lett. Több szakkönyvet is írt a cselgáncsról. Egy komolyabb munkát a fegyveres erők számára Fegyvernélküli önvédelem címmel 1951-ben. Egy Cselgáncs szabálykönyvet 1952-ben, valamint egy népszerűsítő kiadványt Cselgáncs címmel 1954-ben. Ez utóbbinak egy bővített változata 1957-ben jelenik meg. Vincze ezután külföldre emigrált.

A 80-as években feleségével hazaköltözik, de anélkül hogy felvenné a kapcsolatot régi tanítványaival.  Sírja a Nagymarosi temetőben található.

– Halász J. Attila

Hivatkozás:

1. A dzsiu-dzsicu, in: Sport és Játék, szerkesztette: Pálfy György, I. kötet. Enciklopédia Rt kiadása, Budapest 1932. Második kiadás.