Robinson mester és Patay Gyula: A tökéletesített dzsiu-dzsicu (a legbiztosabb önvédelem) – 1907.

„A tökéletesített dzsiu-dzsiczu. Nagyon praktikus, ügyes kis könyv hagyta el e napokban a sajtót. Patay Gyula és Robinson mester »A tökéletesített dzsiu-dzsiczu« czímmel kiadták az első magyar munkát, mely japán mintára a legbiztosabb önvédelmet nyújtja mindazon esetekben, mikor védtelen embert támadás ér. A rendőrségnek, a magánembereknek, a kik sokat utaznak stb. – megbecsülhetetlen ez a kis munka. A gyakorlati életben előforduló esetekre számítva, pompás képekkel illusztrálva, röviden, világosan magyarázzák meg a szerzők módszerüket, melynek ma már világhíre van. A csinosan kiállított kis munka ára 1 korona.” Az Újság, 1907. 11. 08.

A második magyar nyelvű könyv 1907 novemberében jelent meg Stampfel Hugo pozsonyi kiadójánál. Alig pár héttel Sasaki Kichisaburō könyve előtt. A kiadvány mindkét szerzője a korszak ismert birkózója volt.

Robinson mester

Lichtenfeld Samuelt a pozsonyi sportkörökben Robinson mester néven  ismerték. Samuel 1870. március 3-án született Tejfalun, (szlovákul: Mliečno). Fiatal korában csatlakozik egy cirkuszhoz, ahol később erőművészként és birkózóként keresi meg kenyerét. A Varieté cirkusszal 1903-ban Kolozsváron is megállnak, ahol immár Robinson művésznéven áll ki egy korban néhány évvel fiatalabb orosz birkózóval, Wladimír Kasulakovval szemben. A Robinson nevet feltehetően azért kapta, mert fiatal korában hosszabb időt töltött egyedül egy lakatlan Dunai szigeten. Wladimírrel két alkalommal is összemérik erejüket, de nem bírják egymást legyőzni. Pár év múlva Pozsonyban újra találkoznak.

Robinson mester a Pozsonyi Torna Egylet birkózó és jūjutsu edzője, majd a pozsonyi rendőrség önvédelmi oktatója lesz. A rendőrségnél állományba veszik és rövidesen detektív főfelügyelő lesz, akinek tevékenységéről több alkalommal is az újságok számolnak be. Lichtenfeld Samuel, azaz Robinson mester 1944 szeptemberében Auschwitz haláltáborában hunyt el otthon maradt családtagjaival együtt. Önvédelmi ismereteit egyik fiának adja át, Imi Lichtefeldnek. Imi  még a 1940-es években Izraelbe emigrál, ahol katonai kiképzőként szolgál, majd létrehozza a Krav Maga irányzatot.

Patay Gyula (1884–1952)

Patay Gyula, a szerzőpáros magyar tagja a nemesi rangú báji Patay családban született 1884-ben Felsőzsolcán. Jómódú szülei gyermekkorától biztosították számára a sportos életmódot, ami jó talajra talált Gyula személyében. A Ferenc József Nevelőintézetben tanult, ahol nemcsak megismerkedett kora legkülönbözőbb sportágaival, hanem szinte mindegyikben tehetségesnek is mutatkozott. A MAC színeiben labdarúgó, majd az ungvári labdarúgó csapat kapitánya három éven keresztül. Tehetsége minden területen érvényesül, legyen az atlétika, tenisz, evezés, úszás, lovaglás vagy vadászat. A vívást Fodor Károly mester budapesti iskolájában sajátítja el. Pozsonyban a Jogakadémia hallgatója, amikor megismerkedik a birkózással. Több vidéki versenyen indul, Kassán, Debrecenben stb., ahol könnyűsúlyban dobogóra állhat. 1905-ben Pozsony birkózóbajnoka lesz, edzője ekkor nem más, mint a már jól ismert Wladimír Kasulakow.

Részt vesz egy lipcsei birkózóversenyen, ahol 2. helyezést ér el. A Pestlőrinci Szemere lövöldében céllövészettel is próbálkozik. 1906-ban közel 1 év időtartamra kiutazik az Egyesült Államokba, ahol catch-as-catch-can versenyen indul. A Sport Világban újságban jelennek meg tudósításai az amerikai sportéletről. Saját állítása szerint nem talált ellenfélre birkózásban. Időközben megnyert egy sakkversenyt is. Mindezek mellett itt ismerkedik meg a jūjutsuval is a rendőrség számára szervezett tanfolyamokon. 1909-ben Párizsból tudósít a nemzetközi bokszeseményekről. A 30-as években a mezőkövesdi kerület országgyűlési képviselője, emellett továbbra is mint újságíró több sporteseményről tudósít. Azonban neve mégis inkább a hazai sakkéletben lett ismert országos szinten. A 40-es években a Mezőkövesdi Fürdő és Villamossági Rt. elnöke, ugyanakkor szeszesital–kereskedéssel is foglalkozik. Életének háborút követő időszakáról 1955-ben bekövetkezett haláláig nincs ismeretünk.

A könyv

Ez a második önvédelemmel foglalkozó hazai kiadvány, és az első, melyet teljes egészében a jūjutsunak szenteltek. A kis füzet csak 30 oldalas, 17 fotóval, melyeken a szerzőpáros maga mutatja be a technikákat. Elsősorban a rendőrség számára készült önvédelmi fogásokat tárgyalja rövid leírásokkal. A pozsonyi kiadvány az I. világháború után Magyarországon  mind ez idáig teljesen ismeretlen volt.

• Részlet Halász J. Attila: A japán harcművészetek magyarországi kezdetei 1900 -1950 című kiadványból