Karnevál és autizmus

Az autizmus irodalmi esetleírása Hamvas Béla Karnevál című regényében

Hamvas Béla regényét már nagyon sokan, sokféle szempontból méltatták, elemezték vagy kritizálták. Ha jól tudom, mindezidáig gyógypedagógiai szemléletű méltatása nem született, pedig a regényfolyam szereplőinek egyenként is érdekes lenne a kórtörténeti meghatározása, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer, röviden BNO, alapján. Így a tízezer bőrű tűzgyermekről ezzel még egy réteget lehámozhatunk. Bizonyosan minden Karnevál rajongónak viccesen hangzana a maszkok esetleges beskatulyázása és felcímkézése. Mint például Episztemon úr estében az oldaljegyzetben ez szerepelhetne: F63.20 Kleptománia. Képtelen ellenállni olyan tárgyak ellopási késztetésének, melyek nem szükségesek számára és anyagi hasznot sem hajtanak. A tárgyakat eldobja, elajándékozza, esetleg összegyűjti. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg, alatta és közvetlenül utána kielégültség érzés kíséri. Ugyanígy Hoppy Lőrincz esetében is, aki olyan, mint az a bizonyos állatorvosi ló. A sort hosszan lehetne folytatni. Néhány szakemberen kívül azonban ez nem igazán tarthat érdeklődésre számot.

Már itt az elején szeretném leszögezni, hogy nem hiszem, hogy Hamvas ilyen kórtani célzattal írta volna meg a Karnevált.

A Karnevál megírása óta eltelt idő alatt ez az őrületszerű megzavarodás csak intenzívebbé vált. Az egymásra fordított fogyatkozó minőségi idő és figyelem, a fogyasztói szemlélet kerge rohanása a lunyacska után, egyre szkizoiddá tett bennünket. Byung-Chul Han A kiégés társadalma című írásában találóan fogalmazza meg, hogy korunk pozitivista társadalma, miután kilábalt a vírus okozta járványok  fenyegetettségéből az immunológiai technológiának köszönhetően új problémával fog szembe találkozni. Amíg jelen társadalmunk az immunológia alapján szerveződött, vagyis támadás és védekezés határozta meg mindennel szemben, ami kívül van, vagy ami idegen számára, más szóval Más a számára, addig a jövő korszak alap problémáját a neuronok befolyásolják majd. Az akadályt nem szerető simaság esztétikumát, lájk vadász, kütyü függő, fájdalmat elkerülni igyekvő túltengően pozitivista szemléletű társadalmát az idegi összeomlás kimérája fenyegeti. „Az idegi alapú betegségek, úgymint depresszió, figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), a borderline személyiségzavar (BPD) vagy a burnout-szindróma (BS) alkotják a 21. század eleji patológia tájképét.” A fókuszált, elmélyedő figyelmet felváltja az állatvilág túlélési ösztönére emlékeztető, egyszerre több ingerre megosztott multitasking figyelem. A meghitt ünnepet kiváltja az unalomtól menekülő kényszeres vásárlás és fényképmegosztás. Azonban van valami, amivel Byung-Chul Han kortásunk apokaliptikus kritikája nem számol.

A Karnevál első szereplőjéről Dr. Boromeus igazgatóról van szó. Dr. Boromeus számára, akire Hamvas valamilyen oknál fogva a regény felvezető (mellék)szerepét osztotta, az élet egy megszokhatatlan folyamat volt. Minden, ami váratlanul, kiszámíthatatlanul alakult kizökkentette nyugalmából. Reggel, amikor elindult otthonról megkérdezte mi lesz az aznapi ebéd, a választ jól emlékezetébe véste, s ha a szakácsnő ettől eltért Boromeusnak sok idejébe telt, amíg feldolgozta a történteket. A szobájában fel alá járkált, esetleg olvasott és csak azután fogyasztotta el ebédjét, ha már megszokta a gondolatot, hogy krumpli helyett rizst szolgáltak fel. Ez jellemezte munkahelyi viselkedését is. Ha valami váratlan történt, amire nem volt felkészülve, órákig tartott, míg megszokta az új helyzetet. Hirtelen elhatározásból nem volt képes benyitni egy boltba sem. Napokba telt, míg az esemény minden mozzanatát eltervezte, az összes lehetséges buktatókat elképzelte és a vásárlás megvalósult. Hogy menyasszonyát megszokja csak 15 évre volt szüksége. Az évek alatt óramű pontossággal minden este fél hatkor felkereste jövendőbelijét és részletesen átbeszélték, megtervezték, milyen bútorokat, edényeket, faliképeket vásárolnak majd közös lakásuk berendezésére. Ez így volt az esküvővel is. Gyermeke születésénél csak a halál gondolatát dolgozta fel nehezebben, de végül azzal is megbarátkozott. Csak idő kérdése volt minden.

Max Beckmann: Karnevál előtt. 1922

Az esetleírás akár egy autizmus spektrumzavarral élő személy bemutatása is lehetne. Pontosabban egy magasan funkcionáló, jó intellektusú, Asperger szindrómával élő szereplő irodalmi esettanulmánya. Hasonlóan R. L. Stevenson Dr. Jekyll és Mr Hyde különös esete című regényéhez, a szkizofrénia vagy személyiség hasadásnak klasszikus történetéhez, mely ilyen formában, ilyen tünetekkel valós példa nélküli irodalmi fikció. Az autizmus esetében, némi fenntartással, az Esőember és a Forrest Gump című filmek hasonló hatással bírtak a közvéleményre, mint annak idején Stevenson története.

Az autizmus mai meghatározása szerint a szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak. Különböző formáit egységes kórképként, ‘autisztikus spektrumzavarként’, illetve ‘pervazív fejlődési zavarok’ csoportjaként definiálja a modern szakirodalom.

Az autizmus spektrum zavara széles skálán mozog, többször egyéb intellektuális érintettséggel is társulva. A kommunikációs készség sérülése folytán a körülmények, események megfelelő értelmezése és az ezekre adott adekvát válasz között nehéz összefüggést találni.  A változások elviselésére való képesség, valamint a megrögzött szokásokhoz és viselkedésmintákhoz való ragaszkodás miatt a mindennapi élet fenyegetővé és zavarba ejtővé válhat, ami egy erős, állandó belső szorongást idéz elő. Ennek enyhébb, jól funkcionáló változata az Asperger-szindróma, melynél nem párosul értelmi akadályozottság, mint például Boromeus igazgató esetében.

Dr. Boromeus esete azonban még érdekesebbé válhat, ha kiegészítjük azzal az adattal, hogy a pszichiátria szakirodalma az 1940-es évektől kezdi az ilyen jellegű esteket leírni és vizsgálni. Karner doktor 1943-ban Bécsben tanulmányozza az autista gyermekeket. Az Egyesült Államokban 1944-ben Asperger doktor teszi ugyanezt.

A Karnevált Hamvas Béla 1948 és 51 között írta, minden bizonnyal anélkül, hogy tudomása lett volna a külföldi kutatásokról és nem előzmény nélkül. Van ugyanis egy korábbi regénye Ördöngösök címmel, még 1928-ból, mely minden szempontból a Karnevál próbaverziójának tekinthető. Ebben a korábbi regényében is található egy szereplő, aki az autizmus spektrumzavarának jelét magán viseli. Félix a félkegyelmű siheder, aki gyermekkora óta sajátságos módon beszél. Sohasem hallani tőle mást, mint a hozzá intézett kérdés utolsó két szótagjának ismétlését. A szakirodalom ezt echoláliának nevezi, és az autizmus spektrum zavarának egy súlyosabb jeleként tartja számon.

Az autizmus kialakulásának okai nem pontosan ismertek a tudomány számára. Elmélet több is van. Az úgynevezett spirituális vonal egy félresiklott inkarnációt sejtet benne és egy születés előtti megrázó élményre, traumára vezet vissza. A szellem nem teljesen érkezik le valamilyen okból, és nem tölti ki megfelelően a fizikai testet. Rudolf Steiner, az antropozófia vagy szellemtudomány alapítójának meglátása szerint az értelmi akadályozottság mögött húzódó fő okok egyike, hogy a testet ölteni szándékozó szellem, közvetlenül a megszületés előtt még egyszer részletesen áttekintheti eljövendő földi sorsát. A rá váró terhektől megrendül, és ha tehetné, mégse vállalná azt föl.  Ennek következtében az autisták nem élik meg szubjektíven a saját testüket. Idegrendszeri érintettségük folytán nem úgy tapasztalják, nem úgy képezik le a világot, ahogy a többség. Fogalmi tárházuk rajtuk kívül van, a környezetükben. Ezért, ha valaki azt átrendezi, kétségbe esnek, ami sok esetben dührohamba torkollik.

A II. Világháború után egyre nőtt az autizmussal születő gyermekek száma. Ez vonatkozik a Down-szindrómával születő gyerekekre is, akik jelenléte az iparosodással hozható párhuzamba, mintegy kompenzálva civilizációnk anyagba süllyedését. Ők egy hatalmas érzelmi impulzussal érkeznek, mely mintegy kiegészíti az autisták látszólagos érzelemmentességét. Nyitottságuk, közvetlenségük, pedig az autisták zárkózottságát és távolságtartását. A Downos gyereknek létszükséglete az ölelés, egyes autisták minden testi érintéstől ódzkodnak. Azonban a Down-szindróma, melynek okozója egy kromoszóma-rendellenesség, genetikailag kiszűrhető. Izlandon példának okáért szinte alig vannak downosok, mert a szülők a terhesség megszakítását választották. Az idegrendszeri alapú sérültségekre ez nem alkalmazható, mert még nem mutathatók ki a terhesség alatt.

Forrás: www.sohatobbeautizmus.hu

A világhálón autizmussal foglalkozó magyar nyelvű szakoldalakon is megtalálható egy 2014-ben készült statisztika az autizmussal élők számának drasztikus növekedéséről. A hivatkozás az Egyesült Államok ÁNTSZ oldalát nevezi meg forrásként. Az adatok alapján a 70-es években 10.000 emberből 1 fő volt autista. 2014-ben már minden 68 főből legalább 1 fő autista. A jövőre vetítve ez 2025-re minden második, 2050-re minden egyes születendő gyermeknek autista diagnózist jósol a nyugati társadalomra vonatkoztatva. Egy 2018-as évi frissebb kutatás 44 főből 1 főt számol a nyolc éves gyermek korosztályban. A nemek megoszlása szerint a fiúk négyszer többen vannak, a lányokhoz képest.(1) Azonban ne gondoljuk azt, hogy a helyzet nem fokozható még. Napjaink egy új diagnosztikai fogalma a virtuális autizmus, mely minden olyan 0-3 éves kisgyermekre leselkedik, aki napi 4 óránál több időt tölt el Tv képernyő elött vagy digitális környezeteben. A fejlődésben lévő idegrendszer több káros tényező célkeresztjébe kerül. A gyors képváltások hatására magasabbra emelkedik az ingerküszöb. Az az élvezeti forrás, amiért nem kell megdolgozni, és fáradság nélkül hozzáférhető, népszerűbb lesz, mint ami erőfeszítést igényel. Mindezek egyenes következménye lehet a szociális kapcsolatok és a viselkedés megváltozása vagy akár a hiperaktivitás kialakulása.(2) A felsoroltak tükrében talán komolyan számot kell vetni egy evolúciós kihívással, egyéni és szociális téren egyaránt. Hamvast idézve a pácban mindnyájan benne vagyunk.

A Karnevált Hamvas sorskatalógusnak nevezi, tanítványa Dúl Antal beavató regénynek. Nem beavatásról szóló regénynek, mint például Bullwer Lytton Zanoni-ja, vagy Szepes Mária Vörös oroszlánja, hanem beavató regény. A két megnevezés között lényegi különbség van. Dúl Antal minden egyes fejezetnek megfeleltet egy alkímiai műveletet. Az első könyv a küszöb. Ez az a fejezet, amelyben a legtöbb kórtani esetgyanús szereplő nyüzsög. A mindaddig névtelen, vöröshajú segédfogalmazó küszöbélménye a Mihály arkangyallal való találkozás. A regény következő fejezete azzal indul, hogy megtudjuk a segédfogalmazó nevét, Bormester Virgil. A beavatás, vagyis a tudat színvonalának felemelése az egyik központi kulcsfogalma a hamvasi életműnek. Az általa ismertetett realizációs utak vagy extázistechnikák nagymértékben befolyásolták az elmúlt évtizedek szellemi útkeresőinek irányultságát. Ezek a megvalósítási utak azonban nem teljesen veszélytelenek. Az ezekre vonatkozó figyelmeztetéseket többnyire a kezelési útmutatók apró betűs része tartalmazza, amit senki nem olvas el, csak utólag, amikor már késő. Ennek következtében, egy erőfeszített, görcsös akarat könnyen olyan karmatorlódást idézhet elő, olyan krízishelyzetet teremt, melynek gyakran pszichiátriai gyógyszeres kezelés lehet a végeredménye. Karmatorlódás, másképpen mondva több inkarnáció egyszerre aktuálizálódik. Bizonyos értelemben ugyanez mondható el az olyan életről is melyet nagymértékben befolyásol vagy ural egy fogyatékosság. Egy földi élet idejére egyszerre több élet esszenciája sűrűsödik bele vagy ha úgy tetszik, több élet számlája egyenlítődik ki.

A küszöb nem egy statikus, lineáris határvonal. Az átlépés feltétele a fizikai testhez való kötődés feloldása. Ennek a küszöbnek, amely elválasztja a fizikai és a szellemi világot, mi még ezen az oldalán vagyunk, az autisták még vagy már a másikon.

• Halász József Attila

Hivatkozás

• https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/70/ss/ss7011a1.htm
• Marius Teodor Zamfir: The consumption of virtual environment more than 4 hours/day, in the children between 0-3 years old, can cause a syndrome similar with the autism spectrum disorder. In: Journal of Romanian Literary Studies, 13, p. 953-968:
• http://sohatobbeautizmus.hu/szamok-adatok-definicio/

Felhasznált irodalom:

1. Bistey Zsuzsa: Arkangyali parafrázisok a XXI. században. Arkánum kiadó 2018
2. Bulwer Lytton: Zanoni (kivonatos fordítás)
3. Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, Typotex kiadó 2019
4. Hamvas Béla: Karnevál I-II-III., Medio kiadó 1997
5. Hamvas Béla: Ördöngösök, Medio kiadó 2015
6. Hamvas Béla: Patmosz, Életünk könyvek 1992
7. Howlin, Patricia: Autizmus, felkészülés a felnőttkorra. Autizmus alapítvány Kapocs könyvkiadó, 2001.
8. Stevenson, R. L.: Dr. Jekyll és Mr. Hide, In: Három klasszikus rémtörténet, Glória kiadó.
9. Szepes Mária: A vörös oroszlán. Lap és könyvkiadó kft. 1989
10. Titkok az autisták világából, Arkánum Szellemi iskola alapítvány 2014

Festmény: https://www.artsy.net/artwork/max-beckmann-before-the-masked-ball