Hamvas és az Orsi/Charon társaság

– egy hagyatékból előkerült levél ürügyén

– Dúl Antalnak                

Az évszám 1947, talán július eleje. A helyszín Pasarét, Júlia utca 13., I. emelet. A középkorú férfi a megbeszélt időpontban érkezett. A csengetésre egy fiatal asszony nyit ajtót. A látogató arcán enyhe meglepetés tükröződött, amikor kérdésére azt a választ kapta, hogy az előtte álló a keresett személy.

A látogató Hamvas Béla 50 éves, bizonyos körökben már ismert és elismert. A vendéglátó Szepes Mária, írói nevén Orsi Mária 39 éves, első könyve nemrég jelent meg. A meglepettség talán azzal magyarázható, hogy H. egy idősebb korú írót feltételezett a Vörös oroszlán című regény szerzője mögött. A korkülönbség köztük 11 év volt.

A találkozást egy levélváltás előzte meg, melynek első megkereső levelét H. 1947.06.18-án keltezett. A levél tartalma közismert, a Hamvas életsorozat 25. számú, a levelezést tartalmazó kötetében jelent meg, nem is kell semmit hozzáfűzni, magáért beszél:

“Igen tisztelt Asszonyom, remek Merkúrom van a Halakban, az első házban, s ez már harminc éve mindig pontosan azt a könyvet hozza nekem, amelyikre éppen szükségem van. Már vakon bízok benne. Így került három hónapja kezembe a Vörös oroszlán, és még merkúribb úton a Varázstükör. Lehetetlen róla beszélni, de fölösleges is, akkor, ha egy városban lakunk. A Varázstükör konklúziója alapján, azt hiszem, hogy egymással érintkezésbe kell lépnünk. Most elutazom, de a jövő hét elején megint Pesten leszek. Nagyon örülnék, ha addig értesítene, hogy mikor és hol találkozhatnánk, és esetleg a könyv kiadásáról is beszélhetnénk. Szabad délutánjaim:kedd és csütörtök (hétfő, szerda, péntek csak 7 óra után). Barátja Hamvas Béla”

A találkozást több másik alkalom is követte, amelyek már valószínűleg nemcsak egyéni látogatások voltak, hanem Szepes Mária társasági összejöveteleire tett látogatások is. Szepes Mária a találkozásuk előtt pár héttel, pontosabban 1947.05.27-én, egy keddi napon indította el hivatalosan az Összefüggések Tudománya iskoláját testvérével, Wictor Charonnal. Az ezoterikus témájú találkozókon, melyeket heti rendszerességgel vasárnaponként vagy bizonyos ünnepnapokon szerveztek, Hamvas Béla is gyakran megfordult, amit  naplóbejegyzései is tanúsítanak./1/ Az iskolát Szepes Mária 1988-ig vezette.

Ennek a barátságnak a jelentőségét, azonban eddig csak egyoldalúan Szepes Mária visszaemlékezéseiből ismertük, valamint azt, hogy H. egy ilyen találkozás alkalmával kölcsönkapta az Egyiptomi Halottas könyv  13 kilogramm súlyú angol nyelvű exkluzív kiadványát, melyet a British Múzeum egyiptomi gyűjteményének gondozója, Sir Wallis Budge fordított.

Hamvas Béla felesége, Kemény Katalin segítségével a könyv fontosabbnak ítélt fejezeteit lefordította és egy bevezető kommentárt írt elé. A fordítással és a bevezetővel 1948 januárjában végzett, Pert em heru, az Egyiptomi halottak könyve címmel. Érdekesség, hogy a könyv első fordításában és a magyarázatban még Kilépés a nappalból szerepel, szemben az életmű kiadásban javított (és tudományosan elfogadott) Kilépés a nappali fénybe, helyett.

Nemrég került elő Szepes Mária hagyatékából egy eddig nem ismert levél, melyet Hamvas Béla írt. A levél tartalma, írójának erre a kevésbé ismert életszakaszára  is több fényt vethet:

“Igen tisztelt Nagyságos Asszonyom,

– elnézését kérem, hogy szavamat nem tartottam meg. Most még a szokottnál is nagyobb az elfoglaltságom, de azt hiszem a jövő héten már szabadabb leszek. Aggaszt az is, hogy határidőre kellett volna téli előadásom címe és nem küldtem el. Legjobb lesz az Egyiptomiak Halotti könyvéről beszélni. Nem?!

Kézcsókkal és üdvözlettel, híve:

947. IX. 25.

                                                                                              Hamvas Béla

Borítékon:

            Hamvas Béla (Bp.) Erzsébet Kir. u. 11. III. 2. (Pecséten: 47.IX.28.)

Nagyságos Szepes Béláné úrnő   Budapest, Júlia u. 13.” /2/

Tehát H. nemcsak látogatta az összejöveteleket, hanem előadást is tartott, legalább egyet biztosan, mégpedig az Egyiptomi Halottaskönyvről, amit éppen akkor fordított. Az előadás tartalmát valószínűleg a fordítás elé írt bevezető adta.

Szepes Mária írásaiban és interjúiban több alkalommal is említi Hamvas Bélát, így az ő szempontjából ismerjük a baráti kapcsolatot, de nem így a H.életmű oldaláról./3/ H. naplójában több bejegyzés is hivatkozik erre a kapcsolatra, és nem is akármilyen kontextusban. Első alkalommal, közvetlenül személyes megismerkedésüket követően, olyan nevek között említi Szepes Máriát Orsi néven, akik valamilyen módón hatással voltak rá,  mint mester, vagy tanító.

„Egészségesnek, egésznek, teljes létezőnek kell lenni. A Teljes létezés lehetősége mindenki számára nyitva áll. A „felszabadulás” „minden” alól. Világszemléletek, morálok alól való felszabadulás.

Sárga Barnabás, Jakabfalvy, Mezei, Tábor, Szabó, Orsi, Hyde, Powys – Ez a Mester arculatának különböző megnyilvánulása számomra. Ő a Személyes Lét. 1947.07.24-31, 48. old.

A második alkalommal egy évvel később az éves számvetésében említi a társaságot.

 „Most következett a nagy munkaperiódus. Október-november pénz nélkül, kínlódva. December közepén Szentendre. Karácsony a nagy munkakezdet. A Titkos jegyzőkönyv. Mámor. Közben részt veszek néha Szabó Lajos megbeszéléseiben. Állandóan a Charon-Orsi társaságban. Kétoldalúság. E kettőt egyesítem. Keresztény – tradicionális, egyházi – világi. Februártól a Tíz előadás. Már elhamarkodottabb. De nem lehet vele várni. Április-május döntő idő, az új eszmék tudatossága, megerősítése és kifejlesztése.” 1948.06.6, 75.  oldal

Érdekes momentum a naplójegyzetben, hogy míg a Szabó Lajossal való Csütörtöki megbeszéléseken néha, az Orsi-Charon társaságban állandóan jelen volt. A Hamvasi életműben a Szabó Lajos-Tábor Béla Csütörtöki megbeszélései  kiemelt jelentőségűek.

A Vörös Oroszlán című könyvet Orsi Mária írói álnéven 1946. novemberében adják ki, 2.000 példányszámban, melyből több száz példány elfogyott. A Magyar Nemzet hasábjain 2 hónapig hirdetik a művet.

“Az okkult irodalom élvezőinek tábora hatalmasra növekszik minden háború után. Az emberek érdeklődése a véres és reménytelennek tűnő múlandóságtól az örök problémák felé fordult: van-e élet a halál után? Van-e másfajta, magasabb rendű értelem és cél a titokzatos intermezzo mögött, amelyet életnek nevezünk? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik „A Vörös Oroszlán”, ez a különös okkult regény. A bizarr, noha történelmi vonatkozású történet merész gondolatokat vet fel és meglepő dolgokat állít. Állításai fölött vitázhat, töprenghet az olvasó, egy azonban bizonyos: „A Vörös Oroszlán” nemcsak irodalmi felkészültséggel megalkotott mű, hanem az utóbbi évek legszórakoztatóbb írásainak egyike.” – Magyar Nemzet. 1946. november 17.

A következő évben 1947-ben, a könyvkiadók államosításával tiltólistára kerül, és bezúzzák. H. ekkor még könyvtárosként dolgozik és 4 példányt ment meg a könyvből, amit a szerzőnek ajándékoz.

Egy évvel később naplójának 1949. éves számvetésében Orsi, azaz Szepes Mária neve utoljára szerepel.

 „Megismerkedés Orsi Máriáékkal. (Vörös Oroszlán, Varázstükör, Charon stb.) Levelezés J. C. Powys-szal.) (1946) 1949.09.18, 185. oldal

A fenti 1947-49 időszakra vonatkozó naplóidézeteket  összegezve és összehangolva Hamvas ismert életeseményeivel, elmondhatjuk, hogy H. életében ez az időszak nagy lelki válságok, szellemi ínségek, felismerések intenzív sorozata. A 40-es években kapcsolata megszakadt mesterével Jakabfalvy Dénessel, intenzív levelezésben van Kerényi Károllyal, Várkonyi Nándorral, és Powysszal. A Csütörtöki megbeszélések időszaka Szabó Lajossal és Tábor Bélával. Állandó anyagi válságban, de ugyanakkor egy gazdag írói munkaperiódusban. Ekkor keletkezik a Titkos jegyzőkönyv, a Böhme fordítás és kommentár, a Karnevál regénye stb. Könyvtári állása megszűnik, földműveléssel foglalkozik. Ebben az életszakaszában találkozik Szepes Mária társaságával is, ahol gyakran megfordul, és ahol megismerkedik Wictor Charonnal, akinek a neve több helyen is felbukkan Hamvas naplójában, hasonló szövegkörnyezetben, mint az Orsi név. Miért ment volna oda többször is, ha esetleg rangon alulinak érezte volna ezt az ezoterikus iskolát, melynek két vezetője jóval fiatalabb korú volt nála?

Az Összefüggések tudománya iskolát Szepes Mária testvérével Scherbák Viktorral, írói nevén Wictor Charonnal, egyenrangúan vezették. A tagokat szigorú karakterológiai vizsgálat alapján választották ki, és mint neve is mutatja egy átfogó, univerzális tudást kívántak közvetíteni. A tananyag asztrológia, asztrozófia, hermetika, alkímia, kabbala, tarotkártya, sorselemzés, grafológia, teozófia és rózsakeresztes tanítások.

Charon dimenziófilozófus, látnok, misztikus és mágus volt. Sakkfeladványokat szerkeszt, és zenét ír. Az 1950-es években remete életvitelre vonul vissza, de Szepes Márián keresztül, akivel napi kapcsolatban marad, továbbra is részt vesz az iskola életében, 1976-ban bekövetkezett haláláig. Mintegy 50 művet hagyott hátra, melynek nagy része még nem került kiadásra. A Vörös oroszlán 1946-os első kiadásában a Hungária kiadó már meghirdette Charon A Misztikusút, és Az ember két életet című könyveit, de ezek sem  kerültek kiadásra több évtizedig.

Éjszaka dolgozik, és nappal alszik. Egy szűk tanítványi csoporttal veszi magát körül. Charon egy évvel volt idősebb húgánál, és tíz évvel fiatalabb Hamvasnál.

Charon szemléletét, írásait a teozófia, a hermetika és a rózsakeresztes gondolkodás hatotta át. Az 50-es években egy külföldi Rózsakeresztes testvériséggel is kapcsolatba kerül. Későbbi művei, melyek a szellemi dimenziók utazásainak tapasztalatából megfogalmazott dimenziófilozófia, nagyon nehéz megfogalmazású, ugyanakkor modern nyelvezetű, szemben H. tradicionális szemléletével, vagy ahogy Szepes Mária jellemezte H. “böhmeiánus misztikusságával”.

Charon és Hamvas kapcsolatáról nagyon kevés az információ. Ebben az esetben csak Hamvas napló bejegyzései árulkodnak, de azok is csak nagyon tömören, szűkszavúan. Ugyanakkor sokatmondóan.

Charon neve  Hamvas naplóiban szinte minden esetben a realizáltság kapcsán említődik, és mindig mint pozitív példa.

Tábor Béla: lekerekített, önként határt szabott módszer: morálfilológia, etikus pátosz – éthosz. Francia, talmudista, klasszikus tradicionális, és ez azonnal arccá lesz minden mozdulatában – mint ahogy az arc éles, és minden mondata felismerhetően tiszta, átlátszó, „tökéletes”, helytálló semmi a keresztény Unmöglichkeitswilléjéből, semmi az Überből, a szuperhiperből. Mérték. Tradíció. Tiszta módszer, tiszta arc. (Mi a szerepe nála a rezignációnak? Vajon lehet-e ilyesmit ma csinálni rezignáció nélkül? Az A. France-probléma. Lásd [Mezei Árpáddal] való vita). – Ugyanilyen módszer: Szabó L. Charon. [Kotányi] Attila. Kató.Szentendre, 1948. VII. 22.

 „Ő az ember [Veress József], aki a realizálásban eddig a legmesszebbre tudott menni (mindazok között, akiket ismertem). Magasabb, mint Charon.

Szent? – Valószínűleg”.                            1949.03.28  150. old.

Veress József földművesről, aki Szentendrei szomszédja volt, egy egész esszében emlékezik meg V.J. és a megvalósítás címmel.

„A realizáció megfogalmazása: alacsonyfokú, magasfokú realizált: eszme, gondolat, életérték-megvalósító. A példák [vizsgálata]: Tábor B., Veress J., Charon, Szabó L., Attila, Kató – [kik] a realizáltak és a nem realizáltak.

Új és nagy mérték: ki milyen mértékben (milyen módon, mélyen, alapon, menyiben, milyen teljesen) realizált? [Milyen] Kató realizáltsága – Tábor Béláé – Veress Józsefé”.

Hamvas kapcsolata az Orsi-Charon társasággal minden valószínűség szerint 2-3 évig tarthatott, és megszűnésének egyik valószínűsíthető oka: 1951-ben az Erőmű-beruházási Vállalatnál létrejött munkaviszonya. Vidéki munkahelyére, Tiszapalkonyára, Bokodra, valamint Inotára való több mint egy évtizedes ingázása, lehetetlenné tette a további személyes találkozásokat, illetve a vasárnapi összejöveteleken való részvételt.

A felsoroltak fényében több mint érdekes, hogy a Hamvas életművet részletesen bemutató Darabos Pál három kötetes monográfiája egyetlen lábjegyzet erejéig sem tartja említésre méltónak Hamvas Béla és Szepes Mária, valamint Wictor Charon kapcsolatát. Ez a   teljes Hamvasi életműre is igaz, amire bizonyosan van valamilyen magyarázat a “túl ezoterikus” jelzőn kívül is. A naplóbejegyzések, és levelezés ismeretében elmondható, hogy ez a kapcsolat nem maradt hatás nélkül. Hamvas Béla az Összefüggések Tudománya összejövetelein kapott/kaphatott olyan impulzusokat, megtermékenyítő gondolatokat, amelyeket ő a maga módján, az ő egyéni stílusában fogalmazott meg. A Pert em heru, az Egyiptomi Halottak könyve fordítása és kommentárja erre jó példa. Hasonló mondható el más, ebben az időszakban született írásáról is. A Társaság összejövetelein felvetett, megbeszélt gondolatok új megfogalmazásban, tovább gondolásban megtalálhatók a Tabula Smaragdina, valamint a Mágia Szútra című írásaiban is. Fontos, hogy ezt a kapcsolatot a Hamvas Béla életműben az őt megillető, méltó helyen értékeljük.

– Halász Tokusho Attila

Az írás a Új Forrás – Irodalom, művészet, társadalom- folyóirat 2020. 07. számában megjelent tanulmány bővített változata.

…………………………………………………………………………………………………………..

/1/ Az idézetek a HAMVAS BÉLA  életmű sorozat Naplók I–II. Medio Kiadó Budapest, 2010 I. kötetből valók.

/2/ Köszönet a Szepes Mária Alapítványnak, aki lehetővé tette a levél tartalmának a közzétételét.

/3/ A Hamvas -Szepes kapcsolatával az utóbbi években két alkalommal foglalkoztak.

– 1. Halál nincs, avagy Szepes Mária és az örök élet titka. Alkotó: WEINER SENNYEY TIBOR https://drot.eu/halal-nincs-avagy-szepes-maria-es-az-orok-elet-titka

– 2. egy előadás Alchymia – Szepes Mária és Hamvas Béla – egy barátság története. https://drot.eu/node/37