Szemere Miklós és a japán harcművészetek magyarországi kezdetei 2. rész – Tobari Takisaburo

Szerző: tokusho Kategória:

Tobari Takisaburo

 

Szemere Miklós 1907-ben – nem sokkal  Sasaki Kichisaburo távozása után – egy másik judo mestert is meghívott Magyarországra. A neve Tobari Takisaburo volt.

 

Tobari mester Jigoro Kanóval együtt tanulta a jujitsu Tensin Shinyo Ryu irányzatát. Később Kano mester a saját irányzatát a Judót, főleg a Tenshin Shinyo Ryu és későbbiekben megtanult Kito Ryu ju-jitsu iskolák technikáiból hozta létre. Barátsága Tobari Takisaburóval ebből a korai időszakból eredetezhető.

 

A fiatal Tobari Chiba városában a Tenshin Shinyo Ryu iskola Otamagaike dojojában (edzőtermében) tanult ju-jitsut. A dojo  szomszédságában volt egy  a hagyományos kardvívást tanító a Hokushin Itto Ryu iskola Genbukan nevű dojoja. A ju-jitsu iskola tanulói közül nagyon sokan oda is átjártak edzeni, így két különböző fajta  pusztakezes, illetve  fegyveres harcművészeti irányzatban is gyakorolhattak. Tobari mindkét iskola mesteri fokozatát megszerezte. Csatlakozik Kano mester Kodokan Judo iskolájához, de továbbra is eredeti iskolája elkötelezettje marad.

 

Tobari Takisaburo

  1. május 20-án az új 107 tatamis Kodokan iskola hivatalos megnyitó ceremóniáján több meghívottal együtt bemutatót is tart. A Tenshin Shinyo Ryu iskola képviseletében kata bemutatópartnere Inoue Keitaro. Randoriban a Hokuso-ryu iskola kardvívás bemutatójában pedig Kono Ichiji.

 

Tobari Takisaburo neve azonban egy olyan esemény következtében vált ismerté, amely egy kicsit megtépázta a Kodokan iskola hírnevét. Ebben az időszakban az 1880-as 1890-es években a  ju-jitsu iskolák versengtek egymással, hogy eldöntsék melyikük a jobb.

 

1891 januárjában a 3. danos Kodokan judós Tobari a Hisamatsu-i rendőrség kötelékében dolgozott, ahol gyakran rendeztek kihívásos küzdelmeket. Mataemon Tanabe a Fusen-ryu ju-jitsu iskola mestere, aki szintén a rendőrségnél oktatott kihívta Tobarit egy küzdelemre. Tobari egy fejjel magasabb volt kihívójánál, de alul maradt. Mataemon földharcban és fojtásban nagyon képzett volt, amikor sikerült a földön Tobari ellen egy fojtástechnikát alkalmazni ellenfele eszméletét vesztette. A bíró azonnal leállította a küzdelmet. Tobari nagyon nehezen dolgozta fel a vereséget és teljes erőbedobással készült a visszavágóra. Két különböző alkalommal kért visszavágót, de egyszer sem sikerült Mataemont legyőznie. Mentségére legyen mondva Mataemon több Kodokánost is kihívott, de senki nem tudta legyőzni. A hivatalos verzió szerint Jigoro Kano ezért kérte fel őt később, hogy földharcot (ne waza), tanítson a Kodokanon. Tanítása hívta életre a Kosen judo néven ismert küzdelmeket, amely Brazíliában vált világhírűvé a Maeada Mitsuyo és a Gracie testvérek által.

Tanabe Mataemon

Szemere Miklós elsődlegesen vívótudása miatt hívhatta meg Magyarországra az éppen Európai körúton lévő japán mestert és itt kapcsolódik vissza a történetbe Italo Santelli lovag is, akinek a vívótermében szervezik meg a nevezetes japán kardvívás bemutatót első alkalommal Magyarországon.

 

  1. 10. Nemzeti Sport

“Japán vívómester Budapesten.  Szemere Miklós egy japán vívómestert hozatott magának. A japán sajátságos vívóművészetét bizalmas körben már bemutatta és szombaton, 26-án este Santelli Italo mester megnyitó estélyén fog szerepelni. A sajátságos fegyverrel (bambuszkard) és ruhában dolgozó mesterről az estély után fogunk részletesebben írni.”

 

1907.10.24           Az Újság

“Japán vívók Budapesten. Tobari Takisaburo japán vívómester, aki a yokohamai hadiiskolát végezte, társával, Ottával európai körúton van s jelenleg Budapesten tartózkodik. Ez alkalommal Santelli Italo lovag vívómester, kinek termét a japánok meglátogatták, tiszteletükre 26-án, szombaton, este Semmelweis-utczai termében vívó estélyt rendez. Az estély legérdekesebb része a japán mesterek egymásközti küzdelme lesz, melyet sajátságos nemzeti vívó öltözetükben, hatalmas, egyenes kardjukkal fognak megvívni.”

 

Kendo gyakorlók hagyományos védőfelszerelésben.

 

A két japán vendég közül Tobari marad és az újság tudósítások alapján valószínűleg több hónapot tölt egyhuzamban Budapesten. Szemere ebben az időszakban hivatalos állami delegációt fogad, amelyre őt is magával vitte, legalábbis néhány ilyen jellegű eseményben megemlítik a nevét.

 

  1. 12. 07 Magyarország

“Szemere Miklós ebédje. Szemere Miklós a Nemzeti Kaszinóban Miklós napja előestéjén ebédet adott, amelyen jelenvoltak többek közt Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, Bolgár Ferencz és Molnár Viktor államtitkárok, Nemirovits Dantsenko Waszilievita orosz újságíró és regényíró, aki már napok óta Budapesten időzik és egyik legkivalóbb publiczistája és költője Oroszországnak. Az első felköszöntőt a jelenlevő orosz vendégre és a jelenlevő japán vendégre való tekintettel — francia nyelven mondta Szemere Miklós. Felköszöntőt mondtak azután Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter Szemere Miklósra, továbbá: Szilassy Zoltan, Zlinszky István, Zichy Wladimir országgyűlési képviselők, Takisaburo japánul és mások.”

1907.12.10                Pesti Hírlap

“Előkelő japánok a fővárosban. Szombat óta előkelő japán vendégek voltak a fővárosban: gróf Komura, aki a japán-orosz béketárgyalásoknak japán részről első meghatalmazottja volt és Jashiroa berlini japán tengerészeti attasé, aki annakidején a esuzimai ütközetben egy páncélos hajó parancsnoka volt. Az előkelő japán vendégek tiszteletére Szemere Miklós vasárnap a Nemzeti Kaszinóban ebédet adott, amelyen a japán vendégeken kívül hivatalosak voltak Daranyi Ignác földművelésügyi miniszter, gróf Batthyány Elemér, a Lovas egyesület elnöke, gróf Esterházy Pál és Thobary japán dzsiu-dzsicu tanár.”

A következő Tobarihoz kapcsolódó néhány soros tudósítást egy hosszabb B.E.A.C. sportcikkben a Budapesti Hírlap közli:

  1. január 9. Budapesti Hírlap

“A japán dzsiu-dzsicu birkózást is tanulhatják a tagok Tobari tokiói mestertől. Tobari tanítási módszere annyiban tér el a két év előtt itt járt Kichisoburoe- tól, hogy ő főleg a praktikus gyakorlati oktatásra helyezi a fősúlyt.”

Tobari tovább folytatta Kichisaburo elkezdett munkáját. Élettörténete alapján azt kell megállapítanunk, hogy a judóban jártasabbnak kellett lennie, mint elődjének, Sasakinak. A régi iskola képviselőjeként más szemléletet hangsúlyozhatott. A Tenshin Shinyo Ryu iskola az életpontok (atemi) támadásáról és a dobásairól, ízületi feszítéseiről volt híres. Ha még az előzményekből ismert földharcban való jártasságot is hozzávesszük, egy képzett oktató képe rajzolódik ki. És ha  egy  kicsit szabadjára engedjük képzeletünk; megvolt a lehetőség, hogy egy hasonló folyamat kezdődjék el Magyarországon, mint ami Brazíliában történt a jujitsu-val a Gracie testvérek és a japán judo oktató Mitsuya Maeda jóvoltából.

Mitsuya Maeda nevét azért is meg kell említeni, hiszen mert Tobarihoz hasonlóan ugyanebben az időben ő is a judót népszerűsítő körúton van, csak többnyire a Föld másik oldalán, az Amerikai földrészen. Nevét azzal tette ismerté, hogy pénzdíjas küzdelmekben vett részt. Viszont Tobarival ellentétben készültek róla, olyan képek , amit sajnos Tobariról nem találtunk még meg. Az alábbi kép Maeda spanyolországi útja során készülhetett egy vívóiskola edzőtermében.

Maeda Mitsuya egy spanyol vívóiskolában

A kép segítségével talán jobban megelevenedik Tobari bemutatója és küzdelme  Santinelli magyar Vívóakadémiáján, amik meghirdetett, nyilvános események voltak. Igen, voltak, mivel nem egyszer, hanem többször is megtörtént. Több mint érdekes, hogy erről ma nem sok információval rendelkezünk. Következzen a nyugati és a japán vívóstílus összecsapásáról készült  beszámoló két szemtanú újságíró tudósításából:

  1. január 21 Magyarország

“…..A vívóestélynek szokatlan érdekességet kölcsönzött Tobari Takisaburo japán dsiu-ditsu mester szereplése, aki az eddig meg előttünk teljesen ismeretlen japán vívást mutatta be. A magyar vívók és a japáni mester mérkőzése azonban nem egyenlő fegyverekkel történt, mert a japán mester a mérkőzésnél mintegy másfél méter hosszú négy vékonyabb összekötött pálczából álló fegyvert fogott két kézre, amellyel szokatlan ügyességgel támadott és védett az egyes mérkőzések folyamán. Különösen érdekes volt a japán mesternek négy mérkőzése Mészárossal, Szántayval, Zalavszky századossal és végül Santelli vívómesterrel, amelyeket a közönség lelkesen megtapsolt.”

  1. január 23 Az Újság

“Japán vívómester Budapesten. Santeli Italo lovag vívómester tanítványai szombaton este fényes vívóestélyt rendeztek a Magyar Athletikai Club tagjai tiszteletére. A M. A. C. kitűnő versenygárdájából többek között Zulawski Béla százados, Mészáros Ervin, Szántay Jenő, Tóth Péter dr., Koczy Aladár stb. jelentek meg. Santelli mester tanítványai közül kiemeljük Szarvassy György főhadnagyot, Halász Tibort, Várady László dr.-t, Teleki Domokos grófot, Fittler Camillt stb. Az estély szebbnél szebb mérkőzésekben bővelkedett, a melyek közt mégis Zulawski Béla mérkőzése Szarvassy Györggyel, Mészáros Ervin Halász Tiborral és Szántay Jenő Santelli mesterrel keltette a legnagyobb tetszést. Az estély keretében mutatkozott be a vívóknak Tobari Takisaburo, a kitűnő japán mester. Első pillanatra furcsa jelenség különös ruhájával és fegyverzetével. Legérdekesebb bambuszból készült másfél méteres vívókardja. Akcziói elárulják, hogy elsőrangú vívóművész. Pompásan véd, tempóban támad, szúrásai és vágásai egyaránt nagy technikai készségről tanúskodnak. A japán mester Santelli mester márczius 14-en rendezendő nagy vívóakadémiáján fog a nagyközönségnek bemutatkozni.”

A különleges és egyedi vívóbemutató 1908-ban világviszonylatban is az első ilyen jellegű keleti-nyugati találkozónak számított. A rendezvény sikerének következtében Santelli vívómester 1911-ben újra meghívja Tobari mestert Magyarországra egy közös vívó bemutató miatt.

 

  1. február 26. AZ  ÚJSÁG

“Santelli Italo lovag vívótermében márczius 18-án igen érdekes és tanulságos vívó estély lesz. A lovagnak nagy áldozatok árán sikerült Tobari Takisoburo japán mestert megnyerni, ki nálunk talán most előszór fogja produkálni a japán vívásmodort, vele szemben a magyar színeket Santelli Italo fogja megvédeni. A japán mester ezenkívül bárkinek szívesen szolgálatára áll.”

 

Italo Santelli lovag

 

1911.04.05             AZ  ÚJSÁG

“Santinelli mester vívóakadémiája. ……Az estnek külön érdekessége volt Santelli és Tobari Takisaburo japán mester mérkőzése. Előbbi karddal, utóbbi bambuszbottal mérkőzött. Különösnek hatott a japán mester már megjelenésével is. Szoknyanadrág, vastag bőrvértezet és fejére kötött arcvédő alkotta felszerelését. a japán mester határozottan nagy vívóérzékről és tehetségről tett tanúságot és a mutatványától a komoly sportértéket hasonló ellenféllel szemben valóban nem lehetett volna elvitatni. Így inkább különlegességével hatott a produkció, mely a közönséget állandó derültségben tartotta.”

 

  1. április 5. BUDAPESTI HIRLAP

“Vívóakadémia. Santelli Italo vívómester ma este a székesfővárosi Vigadó nagytermében díszes közönség jelenlétében tartotta szokásos évi vívóakadémiáját. A vívóünnepségen megjelent Karácsonyi Jenő gróf. Hadik-Barkoczy Endre gróf. Vau Adam gróf. Teleki Domokos gróf, Gerenday György, Múzsa Gyula, Iványi Gyula es számosan a sportvilág előkelőségei közül. A vívóakadémián az olasz és belga vívók találkozása elmaradt ugyan és Santelli mester tanítványain kívül csak néhány budapesti amatőr és mester vívó vett benne részt, ez azonban a vívóünnepség értekéből és sikeréből semmit sem vont le. A vívóakadémiát iskolavívás vezette be, majd a juniorok vívása következett. A fiatal vivők közül különösen Iványi László elegáns vívása ragadta tapsra a közönséget. A mesterek és szenior vívóink asszói alkották a vívóest fénypontját. Sanesi Lionello és Melichar Ottmar, továbbá Santelli Italo és Guglielmetti Giovanni tőrasszója, Lovass Gyula és Gerevich Aladár, Mészáros Ervin és Guglielmetti Giovanni kardvívása éppen úgy lekötötték a közönség érdeklődését, mint a Santelli iskolájából kikerült fiatalabb amatőr vívóink, Hoor Egon dr.. Kovács Aladár és Barakovich László vívása. A vívóakadémia keretében Tobari-Takisaburo japán vívómester és Santelli Italo japán vívást mutatott be. A hadidíszbe öltözött japán mester furcsa mutatványát, amint bambusz bottal védekezett Santelli kardja ellen, a közönség élénk derültséggel fogadta. A díszes vívóünnepség sikerében nemcsak a rendező Santelli mesternek és tanítványainak, de a maitre d’assout szerepet betöltő Berty László, Szarvassy György századosoknak és Nagy Béla dr.-nak.”

Ez az utolsó tudósítás a magyar sajtóban Tobariról, aki valószínűleg ezek után nem sokkal visszatért Japánba. Még 1912-ben Párizsban készült az ő részvételével is egy  ju-jitsu önvédelmet bemutató filmfelvétel, amelynek egy részlete a világhálón megtalálható: https://www.youtube.com/watch?v=HAVyBQxo4yk

 

Néhány érdekesebb dolgot említenénk, ami még hozzá kapcsolódik. A Kiotói Butokukan judo szakágának lett a vezetője. Írt egy könyvet is a judóról Judo Daigaku, azaz Judo Összefoglaló címmel. Ennek a könyvnek a hatására, felkereste őt egy Katsuko Kosaki nevű hölgy,  aki később az első  fekete öves női judóka lett. Tobari Takisaburo 8. danos judo mesterként 1942-ben hunyt el, iskoláját a Tenshin Shinyo Ryu harmadik tanítási vonalát jóval fiatalabb felesége, Kazuo Tobari vitte tovább Oszakában. Az ő halálával ez a vonal megszűnt.

 

Szemere Miklósnak Sasaki Kichisaburo után Tobari Takisaburo meghívásával is sikerült megint egy eredeti ötletet megvalósítani, aminek sajnos nem lett hazai folytatása. Talán igaza volt Sasaki mesternek, hogy a magyarokban nincs igazi kitartás?….. Vagy mégse?

  1. április 9. Budapesti Hírlap

Van itt Pesten egy úri klub, melynek tagjai kártya helyett férfias testedző sportokat űznek. A többi között volt ebben a klubban dzsiu-dzsicu-kurzus is és sok tag — egy hozzáértő külföldi mester vezetésével — tökéletesen kiművelte magát, a japán birkózásban, melynek tudvalevően különös, fogásai vannak mind a támadásban, mind a védekezésben……

 

Azonban Szemere Miklós még tartogat egy nagy meglepetést….


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük