A karate bevezetése az iskolai oktatásba. 3. rész

• Japán és Magyarország

Japán

A Japán Nevelésügyi Minisztérium 1911. évi határozata a judo és a kendo kötelező tantárgyként való bevezetéséről az iskolai oktatásba alapjaiban megváltoztatta a harci művészetek néhány évtizede pangó életét és azt eredményezte, hogy közel húsz év múlva mintegy 2,5 millió fekete öves vagy annak megfelelő harcművészeti  fokozattal rendelkező polgár volt, akinek nagyrésze még fiatalkorú. A budo irányzatok között a judo és a kendo volt a legmeghatározóbb. Ezek mellett jól megfért az aikijutsu, a kyudo, a jiujutsu, a naginatajutsu, a iaido és az elismertségért küzdő legújabb tagja a karate.

Előzőekben már beszámoltunk azokról a karate bemutatókról, melyek még 1920 előtt történtek Japán központi szigetén. A karate Japánban való meggyökerezésének történelmi határköve Funakoshi Gichin részvétele az 1922. évi 1. Sport és Testnevelési Kiállításon. Az Okinavai Nevelésügyi Osztály, mint volt tanárt, őt bízza meg erre a megtisztelő feladatra. A kiválasztás egyik szempontja volt, hogy a jelölt jól beszélje a japán nyelvet is. A többi okinavai karate oktatóhoz viszonyítva Funakoshi japán nyelvtudása jó volt.

Funakoshi, amikor megérkezik Tokióba az okinavai diákok szállásán a Meishojukuban száll meg. Itt találkozik egy régi okinavai ismerőssel Ghima Shinkinnel, aki harmadéves egyetemi hallgató és Itosu mester régi tanítványa. Őt kéri fel, hogy partnerként segítsen a karate bemutató megtartásában. A bemutató nem váltott ki különösebb visszhangot, pedig Funakoshi még egy Karate Történetet is írt a kiállítás látogatói számára. A bemutató után a két okinavait a Kodokanra is meghívták, ahol mintegy 100 fő judost vezettek be a karate rejtelmeibe. Funakoshi a Kushanku-t, Gima a Naichanchi katát mutatták be, majd páros küzdelmi gyakorlatokkal folytatták. Erre az eseményre Funakoshi egy judo gihez hasonló ruhát készít magának, ami a későbbi karate gi mintapéldánya lett. A két vendég egy-egy fekete övet is kap ajándékba a bemutatóhoz. Ez lehetett az első alkalom, hogy karatésok ilyen öltözetben szerepeltek. Jigoro Kano személyesen kéri meg Funakoshit, akit már régebbről ismert, hogy maradjon még egy rövidebb ideig Tokióban és a Kodokan judosainak tanítson meg néhány karate formagyakorlatot. Funakoshi enged a kérésnek és marad. Rengeteg felkérésnek tesz eleget és bemutatókat tart. Okinavára már csak egyszer fog visszautazni, felesége temetésére.

A következő hónapokban egy kisebb csoporttal a szállásán kezdi meg az oktatást és megírja az első karate könyvet To-te Ryukyu Kempo címmel, mely még 1922-ben jelenik meg. A könyv utolsó oldalain megemlít egy újságcikket, melynek szerzője Sasaki Gokai. A szerző a korszak egyik leghíresebb boksz mérkőzésének ürügyén a karatét és a judot hasonlítja össze, a mérleget az előbbi javára döntve. Abban az időszakban a japán mozik beszámoltak az Egyesült Államokban megrendezett „évszázad mérkőzéséről”, mely az amerikai Jack Dempsey és a francia Georges Carpentier között zajlott le a nehézsúlyú világbajnoki cím megszerzéséért 1921-ben. A mérkőzést 160.000 néző tekintette meg a helyszínen. A filmhíradókban lejátszott boksz mérkőzés lenyűgözte a japán közönséget. A japán harcművészetekben nem volt ehhez fogható, ezért sokan a karatéban vélték felfedezni azt a lehetőséget, ami a boksznak méltó ellenfele lehetne. Talán ez is lehetett a kezdeti népszerűségének egyik kiváltó oka. Funakoshinak, annak érdekében, hogy elfogadtassa és teljes jogú családtaggá fogadják a japán budo irányzatok közt a karatét, az évtizedek során több változtatást kellett kieszközölnie, melyek nagymértékben megváltoztatták a karate arculatát.

Az évszázad boksz mérkőzése 1921.

Két év múlva, 1924. áprilisában megtörténik az első karate övvizsga is. A tanítványok közt több, egyetemista hallgató is van, akik szeretnék a karatét az intézményükben gyakorolni és terjeszteni. Ezért tanuló csoportokat szerveznek, melyek egyre több érdeklődött vonzanak. Hamarosan ezek az egyetemi klubok lesznek majd azok a központok, melyekből kiindulva a karate Japán központi szigetét is meghódítja. Természetesen ebből a munkából más karate oktatók is kiveszik részüket, hiszen néhányan, mint Mabuni Kenwa és Toyama Kanken Funakoshihoz hasonlóan véglegesen áttelepednek a központi szigetre, míg Miyagi Chojun és Motobu Choki csak rövidebb-hosszabb időt tölt oktatói tevékenységgel.

Ebben a kezdeti korszakban megalakult egyetemi karate klubok időrendi sorrendje a következő:

1927 – Toyo Egyetem. Oktató: shihan Motobu Choki, később Toyama Kanken, majd Mabuni Kenwa

1930 – Takushoku Egyetem. Oktató: shihan Funakoshi Gichin

1931 – Waseda Egyetem. Oktató: shihan Funakoshi Gichin

1934 – Tokiói Mezőgazdasági Egyetem. Oktató: shihan Otsuka Hironori

1934 – Hosei Egyetem. Oktató: shihan Funakoshi Gichin

1935 – Ritsumeikan Egyetem. Oktató: shihan Miyagi Chojun, Yamaguchi Gogen

1935 – Meiji Egyetem. Oktató: shihan Yabiku Moden, majd shihan Otsuka Hironori

1936 – Rikkyo Egyetem. Oktató: shihan Otsuka Hironori

1937 – Doshisha Egyetem. Oktató: shihan Miyagi Chojun, majd Mabuni Kenwa

Balról jobbra: Toyama Kanken, Otsuka Hironori, Shimoda Takeshi, Gichin Funakoshi, Motobu Choki, Kenwa Mabuni, Genwa Nakasone és Taira Shinken.

A II. Világháború előtti időszakban Japán népességének csak 2-5% járt egyetemre, ez a réteg képviselte a korabeli értelmiségi elitet. Az egyetemi klubok időközönként felvették egymással a kapcsolatot és látogatták egymás edzéseit, azonban ez olykor élénk rivalizálást is eredményezett közöttük. Okinavával ellentétben Japánban azonban a karate megmaradt az egyetemi és iskolai klubok szintjén, nem lett kötelező tantárgy a testnevelési órákon. A nyugatra küldött, kiképzett karate oktatók zöme ilyen egyetemi klubokból lettek kiválasztva.

A II. Világháború után az 1950-es években csak a judo és a kendo tudja elérni, hogy megmaradjon az iskolai oktatásban. Ennek azonban ára volt, küzdősporttá(kakugi) minősítették őket. Ez az állapot egészen 2012-ig megmarad, habár már 1989-ben a küzdősportok megnevezést visszaállították a régi budo megnevezésre. Ettől az évtől Japánban közel 10.000 intézményben vezetik be a felső tagozatok számára a budo kötelező oktatását, nemtől függetlenül. Az iskolák hatáskörébe tartozik eldönteni, melyik budo ágazatot vezetik be. Ezzel összhangban a testnevelőket is ennek megfelelően képezik ki. A Nippon Budokan és a Japán Karate Szövetség támogatásával 2010-ben elkészül egy karate oktatói kézikönyv és évente három napos tanfolyamokat szerveznek a testnevelők számára. Az évek során nyilvánvaló lett az iskolákban oktató pedagógusok számára is, hogy a karate nevelői hatása összhangban van a Japán Nevelési Alaptanterv több céljával. Ez különösen a csapat kata esetében érhető tetten, ahol az egymástól való tanulás révén fejlődik a kommunikáció, a koordináció, az önálló gondolkodás, valamint a kifejező készség, az együttműködés és a tervezés.

Középiskolások csoportos kata bemutatója Fukushima városában.

Magyarország

Hazánkban a karate az 1970-es évek elején érkezik meg. A szintén japán jiu-jitsu azonban már jóval korábban 1906-ban több úton keresztül is lejutott hozzánk. 1910-től már iskolákban is oktatták testnevelési órákon, igaz még csak több hetes tanfolyam szintjén. A 20-as években az Országos Testnevelési Tanács jiu-jitsu szakosztállyal és hivatalos oktatókkal is rendelkezett. Sőt oktatói kézikönyv is megjelent 1926-ban a Testnevelési Utasítás sorozatban Cselgáncs (Jiu-Jitsu) címmel, melyet kifejezetten a testnevelési tanároknak szántak. A Testnevelési Főiskolán 1933-ban egy egész tanéven keresztül jiu-jitsu önvédelmi tanfolyam volt, és pár évvel később ugyanitt a judo már hivatalos tantárgy lett. A karate esetében erre több évtizedet kellett várni.

Jiu-jitsu tanfolyam részvevői egy elemi iskolában Léván.

A hazai Nemzeti Alaptanterv 2020-től teszi lehetővé a testnevelési órákon meghatározott órakeretben a karate oktatását. Ebben az iskolák külsős karate edzőket, oktatókat vonhatnak be. A Testnevelési Egyetemen a leendő testnevelő tanárok képzésében a tanterv részét képezi a karate módszertanának elsajátítása. A már végzett testnevelők számára pedig továbbképzések révén szeretnék a megfelelő szakmai tudást biztosítani. Mindezen intézkedések által a karate oktatása több száz magyar iskolában is bevezetésre kerülhet, hasonlóan a Japán példához.

A karate nevelő hatása, módszertana azonban több olyan lehetőséget is hordoz magában, ami a fogyatékkal élők számára is hasonló fejlődési lehetőséget biztosít, mint ép társaiknak. Régebben is előfordultak fogyatékkal élők karate edzéseken, többnyire olyanok, akik valamilyen szinten lépést tudtak tartani ép társaikkal. Az utóbbi egy-két évtizedben azonban világszerte olyan inkluzív edzőcsoportok is megalakultak, ahol egy edzés keretein belül nagyobb létszámban ők is részt vehetnek. A karate mozgásanyagának  adaptált, vagy akár egyénre szabott változatai alakultak ki. Talán ebben közre játszhat az a növekvő tendencia is, hogy a speciális nevelési igényű tanulók létszáma évről évre növekszik. Ez előbb vagy utóbb minden karate oktatót is elér. Egyre több szülő szeretne a hiperaktív vagy adott esetben autizmus spektrumzavarral élő gyermekének, valamilyen sportolási formát találni és ez a lehetőség a karatéban meg is van. Az értelmi akadályozottak körében már tudományos kutatások is bizonyítják a karate komplex  fejlesztő hatását. A hazai karate ezen a területen, nemzetközi szinten is elismert. Hazánkban valósult meg ennek egy olyan példája, mely könnyen lehet, hogy teljesen egyedülálló még. Egy Budapesti speciális intézményben az adaptált karate 2017-től hivatalosan is a pedagógiai program része lett. Az értelmi akadályozott, illetve az autizmus spektrum zavarával élő tanulók a heti öt testnevelési órából kettőt karate gyakorlással tölthetnek. A többiek (például tanulásban akadályozottak, mozgássérültek, látássérültek stb.) számára pedig marad a sportköri foglalkozás lehetősége.

• Halász J. Attila

Források:

• Its history and practice. Koyama Masashi, Wada Koji and Kadekaru Toru. Angolra fordította Alan Bennett. Nippon Budokan 2021.
• To-te Jitsu – Gichin Funakoshi. Angolra fordította Shingo ishida 2004.
• Legend of the fist – Patrick McCarthy, 2018.
• Spring Wind- David McCullough, 2013.
• Inclusive Karate: a new perspective to decrease sedentary lifestyle and increase self-confidence in Down Syndrome – IKONS