zen

Sesshin. Minden sesshin ugyanolyan? Aki már volt egynél több sesshinen az pontosan tudja, hogy két lélegzet között is különbség van, nemhogy két sesshin között. Valahogy gyakran megfeledkezünk arról, hogy ahhoz, hogy egyáltalán gyakorolni tudjunk, már megfelelő alapokkal kell rendelkeznünk. Ezek nem mások, mint azok az életelvek, amiket be kell tartanunk. (pl. a szándékos ártás kerülése, a hazugság kerülése, nem lopás…) Nem azért mert kötelező, hanem azért mert az életelvek betartása alapozza meg a meditációt, azt, hogy egyáltalán képesek legyünk 25 percig – egy sesshinen pedig napi 8 órán keresztül – csendben ülni és figyelni. Amennyiben nem alapoztuk meg kellőképpen a tudatunkat, abban az esetben képtelenek vagyunk zazent gyakorolni, mert a tudatunk nyugtalan. Az életelvek be nem tartása nyugtalanná teszi a tudatunkat, a mélyben áramló nem tudatos gondolatok, képek, érzelmek megakadályozzák azt, hogy nyugodtan üljünk, és ellenállhatatlan erővel dobják felszínre a felesleges gondolatokat, érzelmeket. Az alap tehát az életelvek megtisztítása. Erre kezdetben tudatosan kell törekednünk. Aki saját állítása szerint „nem tud meditálni”, az azért nem tud, mert a mélyben lévő lenyomatok ezt megakadályozzák, tehát mindenképp az életelvek betartásával kell kezdenie. Lehetnek persze olyanok, akik úgy gondolják, hogy betartják ezeket az elveket, mégis képtelenek koncentrálni. Ennek oka az, hogy a tisztulás még nem elégséges, a gyökerek mélyebben vannak. Ilyenkor egy könnyebb úttal kell kezdenünk, amellett, hogy betartjuk az életelveket, énismeretre kell szert tennünk, s közben tudattisztító gyakorlatokat kell végeznünk, (mantrák, imák, leborulás, önzetlen! jótékonykodás, … ) A zenben nem kifejezetten hangsúlyozzuk ezen alapelvek betartását. Ennek két oka van. Az egyik, hogy zent gyakorolni lehetetlen anélkül, hogy ezt valaki már  ne tette volna meg. Tehát a zen gyakorlásnak feltétele egy viszonylag nagyfokú tudati tisztaság. A másik ok az, hogy a gyakorlás során annyira átalakul a személyiség, hogy önkéntelenül betartja ezeket az alapelveket. Mindenki gyakorolhat zent, de mint ahogy bizonyos készségek nélkül nem válhat valaki festőművésszé, ugyanúgy nem válhat valaki zen gyakorlóvá, vagy egyáltalán olyanná, aki azt mondhatja, hogy „tud meditálni”. A zen az eredeti tudatunkra felébredésről, a megvilágosodásról szól. A megvilágosodás kapuja is zárva lesz azelőtt, aki nem készült fel.