Galéria: Kattits a képre!

Két nap az élet

Az első kétnapos sesshinünkről jutott eszembe Robert Merle Goncourt-dijas könyve. Ott a főszereplő és társai két nap alatt járják meg a poklot, amikor D napon partra dobják őket Normandiában. Valami magasztos célért küzdöttek, és ehhez mindent fel kellett adniuk, mindenen át kellett menniük. Ahogy azt ők, ott 1940 júniusában megtették, úgy nekünk is meg kellett tenni 2022 február végén a párnán. A különbség persze órási, pláne így az ukrán háború fényében. Ott a külvilágban dőlt el a világ sorsa, rengeteg vérrel és áldozattal, addig nekünk a tenzók által biztosított fine dining étkezés mellett, puha párnán ülve kellett „kibírni” két napot. De mégis! A tét itt is nagy volt. Meg tud-e halni az egó? Meg tudsz-e harcolni önmagaddal? Le tudod-e győzni kis, szűkös világképét és tudsz-e teret adni a teljességnek, az egységnek, a tiszta tudatnak? Ezek igazán nagy dolgok, és hogy ki mennyire jutott előre, az csak saját maga tudja ellenőrizni vagy ha Kyo (Pisti) szavaira figyelt, akkor azok által. De nem ez a fontos! Nem az eredmény a fontos (bár jó lenne megvilágosodni), hanem az úton levésen van a fókusz: mert tudjuk, hogy szerencsére nem csak két nap az élet.