Már gyakorlunk egy jó ideje a Garuda központban, de ez volt az első alkalom, hogy szinte teljesen megtelt a tér, most volt érezhető, hogy mennyi kapacitás van benne. Lassan lépésről lépésre érleljük a teret, bár nem pont a zen egyszerűsége, esztétikája  jellemző rá, a háttérben a tibeti buddhizmushoz tartozó tangkák látszanak, amelyek ikonográfiáját nem ismerjük, de nem is igazán ez számít. Egy szakrális tér, amit semmi másra nem használnak könnyíti az elmélyedést. Voltunk szép számmal, egy jó erős csapat jött össze! Bár, ahogy a Szív szútra mondja, nincs megérkezés, mégis: „Hajrá, fogyjon az út, társak siessünk!”