{"id":746,"date":"2022-09-27T20:07:33","date_gmt":"2022-09-27T20:07:33","guid":{"rendered":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/?p=746"},"modified":"2024-08-02T20:45:21","modified_gmt":"2024-08-02T20:45:21","slug":"a-karate-bevezetese-az-iskolai-oktatasba-okinava-1901-1940","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/2022\/09\/27\/a-karate-bevezetese-az-iskolai-oktatasba-okinava-1901-1940\/","title":{"rendered":"A karate bevezet\u00e9se az iskolai oktat\u00e1sba. Okinava 1901-1940. 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"
    \n
  1. r\u00e9sz<\/li>\n<\/ol>\n

    A Jap\u00e1n Nevel\u00e9si Miniszt\u00e9rium Itosu Anokh mester hivatalos k\u00e9relemnek sz\u00e1nt level\u00e9re v\u00e1laszul 1908-ban z\u00f6ld utat engedett bevezet\u00e9s\u00e9nek a sziget valamennyi iskol\u00e1j\u00e1nak testnevel\u00e9si \u00f3r\u00e1in. Megel\u0151zve a kendo \u00e9s a judo, illetve jiu-jitsu beemel\u00e9s\u00e9t a testnevel\u00e9sbe, melyre csak 1911 ut\u00e1n ker\u00fcl sor Jap\u00e1nban, majd r\u00f6videsen Okinav\u00e1n is bevezet\u00e9sre.<\/p>\n

    Itosu \u00edr\u00e1sa A karate t\u00edz alapelv\u00e9r\u0151l<\/em> bizonyosan nem csak az \u0151 szem\u00e9lyes \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte, hanem azt koll\u00e9g\u00e1ival egyet\u00e9rt\u00e9sben fogalmazta meg. A hivatalos lev\u00e9l utols\u00f3 bekezd\u00e9se tartalmazza az \u00edr\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak f\u0151bb l\u00e9p\u00e9seit is. El\u0151sz\u00f6r a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola j\u00f6vend\u0151 tan\u00e1rainak a megfelel\u0151 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9se az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s. A m\u00e1sodik a v\u00e9gz\u0151s tan\u00edtv\u00e1nyok, akik imm\u00e1r, mint tan\u00edt\u00f3k vagy tan\u00e1rok adj\u00e1k tov\u00e1bb a sziget t\u00f6bbi oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben a karate mozg\u00e1sanyag\u00e1t. A harmadik l\u00e9p\u00e9s Jap\u00e1nban is megismertetni \u00e9s elterjeszteni.<\/p>\n

    \u201eHa a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola di\u00e1kjai a fenti elvekkel \u00f6sszhangban saj\u00e1t\u00edtan\u00e1k el a karat\u00e9t, \u00e9s miut\u00e1n lediplom\u00e1ztak, elterjeszten\u00e9k ezt az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1kban szerte az orsz\u00e1gban, t\u00edz \u00e9ven bel\u00fcl a karate nem csak eg\u00e9sz Okinav\u00e1n, de  Jap\u00e1nban is elterjedne.\u201d<\/em><\/p>\n

    Ezt a k\u00fcldet\u00e9st t\u00f6bb tan\u00edtv\u00e1nya Funakoshi Gichin, Mabuni Kenwa, Genwa Nakasone \u00e9s Toyama Kanken el is v\u00e9gzi, s\u0151t t\u00fal is teljes\u00edti majd.<\/p>\n

    \"\"

              Yabu Kentsu kumite bemutat\u00f3ja. 1937<\/p><\/div>\n

    \n

    M\u00e9g ebben az \u00e9vben egy hat f\u0151s okinavai di\u00e1kk\u00fcld\u00f6tts\u00e9g vesz r\u00e9szt Kiot\u00f3ban els\u0151 alkalommal a Dai Nippon Butokukaiban a 10. Ifj\u00fas\u00e1gi Nagyversenyen. Ezen a rendezv\u00e9nyen a k\u00f6z\u00e9piskolai di\u00e1kok bemutat\u00e1s\u00e1ban szerepel el\u0151sz\u00f6r nyilv\u00e1nos, k\u00f6zel 2.000 f\u0151s n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a karate Jap\u00e1n f\u00f6ld\u00f6n. A bemutat\u00f3 ut\u00e1n a fiatalokat a judo alap\u00edt\u00f3ja Jigoro Kano szem\u00e9lyesen fogadja \u00e9s dics\u00e9ri meg. Az \u00fajs\u00e1gok Mute-katsu-ryu<\/em> k\u00e9nt nevezik meg a sz\u00e1mukra m\u00e9g ismeretlen harci m\u0171v\u00e9szetet. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi 1909-ben megrendezett 11. Ifj\u00fas\u00e1gi Nagyversenyen a korabeli \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l m\u00e1r ismerj\u00fck a bemutatott formagyakorlatok neveit is, Kusanku, Sanchin \u00e9s a Pinan kat\u00e1k. K\u00e9t \u00e9v m\u00falva 1911-ben ugyancsak hat f\u0151s di\u00e1kk\u00fcld\u00f6tts\u00e9g utazik a Kodokanra a judo k\u00f6zpontj\u00e1ba, imm\u00e1r Jigoro Kano megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, ahol a forma \u00e9s k\u00fczd\u0151gyakorlatok mellett t\u00f6r\u00e9sbemutat\u00f3kat (tameshiwari)<\/em> is tartanak a legmagasabb \u00f6vfokozat\u00fa judosok el\u0151tt.<\/p>\n

    <\/pre>\n
    \"\"
    Kyoda Juhatsu az Okinavai Prefektura 2. sz K\u00f6z\u00e9piskola tanul\u00f3ival. 1937<\/p><\/div>\n
    Okinav\u00e1n megszaporodnak a karate esem\u00e9nyek. Versenyeket (taikai)<\/em>, bemutat\u00f3kat szerveznek a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra, amelyeken a kata \u00e9s k\u00fczdelmi sz\u00e1mok mellett az oktat\u00f3k is, mint p\u00e9ld\u00e1ul Yabu Kentsu, Itosu vagy Gichin Funakoshi formagyakorlatokat mutatnak be. Meglep\u0151, de a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok \u00e9retts\u00e9gi \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n 1 \u00e9s 4 kyu fokozat\u00fa karate okleveleket is osztottak. Sajnos ezekr\u0151l r\u00e9szletesebb adatok nem maradtak fenn.<\/p>\n
    \"\"
    Gusukuma Shimpan vezet\u00e9s\u00e9vel a Megyei 1. sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola tanul\u00f3i a Shuri kast\u00e9ly udvar\u00e1n gyakorolnak. 1937.<\/p><\/div>\n
    Itosu mester 1915-ben hunyt el, m\u00e9g szemtan\u00faja lehetett, amint a karate egyre n\u00e9pszer\u0171bb lett a sziget lakosainak k\u00f6r\u00e9ben. Hal\u00e1la ut\u00e1n hely\u00e9t rangid\u0151s tan\u00edtv\u00e1nya Yabu Kentsu veszi \u00e1t.<\/p>\n
    A helyi rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a jap\u00e1n haditenger\u00e9szet vezet\u0151s\u00e9ge is komolyan \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a karate ir\u00e1nt. A hadihaj\u00f3k leg\u00e9nys\u00e9ge t\u00f6bb hetes karate k\u00e9pz\u00e9sen vesz r\u00e9szt. Az els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik strat\u00e9giai szint megval\u00f3sult.<\/p>\n
    \"\"
    A Naihanchi kata gyakorl\u00e1sa Yabu szenszei ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/span><\/p><\/div>\n
    1916-ban Funakoshi Gichin \u00e9s Matayoshi Shinko Ki\u00f3toban tart karate, illetve kobudo bemutat\u00f3t a Butokudenben, a Harci Er\u00e9nyek Csarnok\u00e1ban az \u00e9vente szervezett Butokusai fesztiv\u00e1lon.<\/p>\n
    A korabeli Okinava \u00e9let\u00e9nek egyik jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nye volt Hirohito herceg 1921. m\u00e1rcius 6-i l\u00e1togat\u00e1sa. A fiatal tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s Eur\u00f3pai k\u00f6rutja elej\u00e9n \u00e1ll meg Nah\u00e1ban, ahol a karate mesterek tan\u00e1csa Funakoshi Gichint k\u00e9ri fel egy bemutat\u00f3ra a Shuri kast\u00e9lyban. T\u0151le tudjuk, hogy a fiatal Hirohitot leny\u0171g\u00f6zte a bemutat\u00f3. Az esem\u00e9nyr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt csoportk\u00e9pen Funakoshi Gichin k\u00f6z\u00e9pen \u00fcl, \u0151 ekkor az iskola egyik tan\u00e1ra volt. A k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 di\u00e1kok kez\u00e9ben hossz\u00fa bot (bo<\/em>), valamint sai<\/em> villa l\u00e1that\u00f3, mert a bemutat\u00f3 sor\u00e1n kobudo<\/em> eszk\u00f6z\u00f6ket is haszn\u00e1ltak. Ebb\u0151l arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy Funakoshi kobudot<\/em> is tan\u00edtott az iskol\u00e1ban. A k\u00e9p fels\u0151 sarkaiban a K\u00f6z\u00e9piskola \u00e9s a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola igazgat\u00f3inak k\u00e9pe l\u00e1that\u00f3. Ennek a bemutat\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhette Funakoshi, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben \u0151t \u00e9rte az a megtiszteltet\u00e9s, hogy elutazhatott bemutatni a karat\u00e9t az els\u0151 Testnevel\u00e9si Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, melyet Toki\u00f3ba rendeztek meg.<\/p>\n
    \"\"
    Funakoshi az iskol\u00e1k v\u00e1logatott di\u00e1kjaival a bemutat\u00f3 ut\u00e1n.<\/p><\/div>\n
    A modern karate t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legfontosabb id\u0151pontja az okinavai mesterek 1936. okt\u00f3ber 25-i k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se. Ezen a kerekasztalos megbesz\u00e9l\u00e9sen hat\u00e1rozz\u00e1k el az egys\u00e9ges \u00f6lt\u00f6zet bevezet\u00e9s\u00e9t, az addig haszn\u00e1lt K\u00ednai k\u00e9z megnevez\u00e9s \u00dcres k\u00e9zre val\u00f3 cser\u00e9j\u00e9t, valamint \u00faj tanul\u00f3 kat\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1t stb..<\/p>\n
    Az Okinava<\/span>–<\/span>ken Karate-do Shinko Kyokai<\/span>, magyarul az Okinava Prefekt\u00fara Karate-do N\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 Egyes\u00fclet\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1937. m\u00e1rcius 28-\u00e1n a legnevesebb okinavai mesterek, mint Yabu Kentsu, Hanashiro Chomo, Kyan Chotoku, Chibana Choshin, Miyagi Chojun, Shiroma Shimpan, Maeshiro Tomosuke \u00e9s Genwa Nakasone 12 \u00faj Kihon Kat\u00e1t, azaz formagyakorlatot dolgoz ki. A c\u00e9l a r\u00e9gi kat\u00e1k v\u00e1ltozatlan meg\u0151rz\u00e9se mellett, a kat\u00e1k egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se, valamint a karate Jap\u00e1n f\u00f6ld\u00f6n val\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se. Ebb\u0151l a kezdem\u00e9nyez\u00e9sb\u0151l k\u00e9sz\u00fcl el Genwa Nakasone k\u00f6nyve Karate-do Taikan<\/em> (A karate-do \u00e1ttekint\u00e9se) c\u00edmmel, melyet oktat\u00f3i k\u00e9zik\u00f6nyv gyan\u00e1nt 1938-ban adnak ki Toki\u00f3ban. A k\u00f6nyv, mint c\u00edme is el\u00e1rulja egy \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet t\u00e1r az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k el\u00e9, melyben a karate aranykorszak\u00e1nak<\/em> szinte minden ismertebb mestere szerepel. Ebben a k\u00f6nyvben szerepel el\u0151sz\u00f6r Taira Shinken az okinavai kobudo mester Sushi no Kon botos formagyakorlata, valamint Hironori Otsuka a wado-ryu iskola alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak k\u00e9s elleni (tanto tori<\/em>) p\u00e1ros gyakorlata. Mind ezek mellett fontos dokumentumokat is tartalmaz, mint p\u00e9ld\u00e1ul Itosu level\u00e9nek \u00e9s Hanashiro Chomo elveszett k\u00f6nyv\u00e9nek els\u0151 k\u00e9t oldal\u00e1nak fot\u00f3it. Nakasone, aki t\u00f6bb karate k\u00f6nyvnek volt szerz\u0151je (vagy t\u00e1rsszerz\u0151je), a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola di\u00e1kjak\u00e9nt ismerkedett meg a karat\u00e9val m\u00e9g Itosu mester ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt.<\/p>\n
    \"\"
    Eml\u00e9kfot\u00f3 a karate kat\u00e1k egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9r\u0151l 1937 m\u00e1rcius 28-\u00e1n. Els\u0151 sor balr\u00f3l Kyan Chotoku, Yabu Kentsu, Hanashiro Chomo, Miyagi Chojun, M\u00e1sodik, \u00e1ll\u00f3 sor balr\u00f3l: Shiroma Shimpan, Maeshiro Choryo, Choshin Chibana \u00e9s Nakasone Genwa.<\/p><\/div>\n
    Az iskolai oktat\u00e1sban Miyagi Chojun a Goju-ryu alap\u00edt\u00f3ja is fontos szerepet v\u00e1llal, aki m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta oktatott a Rend\u0151rs\u00e9gi Akad\u00e9mi\u00e1n \u00e9s a Kereskedelmi Iskol\u00e1ban. 1937-ben Yabu Kentsu hal\u00e1la ut\u00e1n \u0151 veszi \u00e1t a hely\u00e9t. A kerekasztali megbesz\u00e9l\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra 1940-ben kidolgozza a Gekisai Dai Ichi \u00e9s Ni kat\u00e1kat, melyhez Soshin Nagamine hozz\u00e1j\u00e1rul az \u00e1ltala kidolgozott Fukyu kata Ichi-vel \u00e9s \u00e1tveszi iskol\u00e1j\u00e1ban a Miyagi \u00e1ltal kidolgozott Gekisai Dai Ichi kat\u00e1t Fukyu kata Ni n\u00e9ven. Ezeket a formagyakorlatokat is a kezd\u0151 iskol\u00e1s di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1k l\u00e9tre.<\/p>\n
    \"\"
    Miyagi Chojun az iskola udvar\u00e1n tan\u00edt 1934-ben.<\/p><\/div>\n
    A II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151szakban az iskolai testnevel\u00e9si oktat\u00e1st sajnos Jap\u00e1n szerte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben \u00e1tvette a katonai kik\u00e9pz\u00e9s.<\/p>\n
    \u201eA 2. k\u00ednai-jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fa (1937-1945) kezdete ut\u00e1n azonban a karat\u00e9val csak a rend\u0151rs\u00e9g foglalkozott, \u00e9s miel\u0151tt b\u00e1rki is \u00e9szrevette volna, a karate elt\u0171nt az iskolai testnevel\u00e9sb\u0151l. Ennek az lehet az oka, hogy a testnevel\u00e9st a katonai kik\u00e9pz\u00e9s v\u00e1ltotta fel.\u201d(1)<\/em><\/p>\n
    A II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejezt\u00e9vel Okinava t\u00f6bb \u00e9vtizedig az Egyes\u00fclt \u00c1llamok fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt. A karate hossz\u00fa \u00e9vtizedekig nem ker\u00fclt vissza az iskolai oktat\u00e1sba, helyette azonban az ott \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 amerikai katon\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben lett egyre n\u00e9pszer\u0171bb \u00e9s \u00e1ltaluk ker\u00fcl \u00e1t Nyugatra.<\/p>\n
    Az okinavai nemesi r\u00e9teg \u00e1ltal gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n \u00e1t kifejlesztett, folyamatosan t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett \u00e9s gyakorolt k\u00fczd\u0151m\u0171v\u00e9szet  harci \u00e9rt\u00e9k\u00e9n t\u00fal egy bev\u00e1lt, hat\u00e9kony nevel\u00e9si forma is volt. Sokoldal\u00fas\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alkalmazhat\u00f3s\u00e1ga a testnevel\u00e9s keret\u00e9ben szinte adta mag\u00e1t. Jap\u00e1n nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tett az okinavai kult\u00fara elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9re, de csak a karat\u00e9val tett kiv\u00e9telt, mert m\u00e9g idej\u00e9ben felismerte a benne rejl\u0151 nevel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket. Az okinavai mesterek, akik Jap\u00e1nba k\u00f6lt\u00f6ztek, hogy ott terjessz\u00e9k el ezt a harcm\u0171v\u00e9szeti \u00e1gat, nem saj\u00e1t maguk anyagi haszn\u00e1\u00e9rt tett\u00e9k mindezt. Egyfajta k\u00fcldet\u00e9s\u00fck is volt, m\u00e9gpedig az okinavai kult\u00fara megismertet\u00e9se \u00e9s elfogadtat\u00e1sa Jap\u00e1nnal.<\/p>\n
      \n
    1. T\u014dma J\u016bg\u014d \u2013 Karate as a Physical Education Subject in Secondary School. https:\/\/ryukyu-bugei.com\/?p=8553<\/a><\/li>\n<\/ol>\n
      Forr\u00e1sok:<\/p>\n
        \n
      • Genwa Nakasone: Karate-do Taikan. Angol ford\u00edt\u00e1sa An Overview of Karate-do, Mario McKenna 2009<\/li>\n
      • Karate: history and practice. Koyama Masashi, Wada Koji \u00e9s Kadekaru Toru. Ford\u00edtotta Alexander Bennett. 2021.<\/li>\n
      • Anko Itosu. The man. The master. The myth.- \u00edrta Thomas Feldmann.2021<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
        r\u00e9sz A Jap\u00e1n Nevel\u00e9si Miniszt\u00e9rium Itosu Anokh mester hivatalos k\u00e9relemnek sz\u00e1nt level\u00e9re v\u00e1laszul 1908-ban z\u00f6ld utat engedett bevezet\u00e9s\u00e9nek a sziget valamennyi iskol\u00e1j\u00e1nak testnevel\u00e9si \u00f3r\u00e1in. Megel\u0151zve a kendo \u00e9s a judo, illetve jiu-jitsu beemel\u00e9s\u00e9t a testnevel\u00e9sbe, melyre csak 1911 ut\u00e1n ker\u00fcl sor Jap\u00e1nban, majd r\u00f6videsen Okinav\u00e1n is bevezet\u00e9sre. Itosu \u00edr\u00e1sa A […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":714,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3],"tags":[52],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/746"}],"collection":[{"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=746"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/746\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1011,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/746\/revisions\/1011"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/media\/714"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=746"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=746"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=746"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}