{"id":1170,"date":"2025-03-31T20:08:10","date_gmt":"2025-03-31T20:08:10","guid":{"rendered":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/?p=1170"},"modified":"2026-02-26T15:45:24","modified_gmt":"2026-02-26T15:45:24","slug":"gardonyi-geza-antropozofiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/onedropzen.hu\/karate\/2025\/03\/31\/gardonyi-geza-antropozofiaja\/","title":{"rendered":"G\u00e1rdonyi G\u00e9za “antropoz\u00f3fi\u00e1ja”"},"content":{"rendered":"

 \u201eAz \u00e9n hitem \u00e9rtelmi hit, nem fant\u00e1zia. “<\/em><\/p>\n

G\u00e1rdonyi hite, szem\u00e9lyes vil\u00e1gk\u00e9pe, r\u00f6videbb vagy hosszabb terjedelemben, de minden r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letrajzban, tanulm\u00e1nyban megker\u00fclhetetlen t\u00e9nyez\u0151. Krisztus-hite, \u00edr\u00e1sainak olvas\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra elfogadott, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen t\u00e9ny. A spiritizmus vagy a buddhizmus ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek komolys\u00e1ga a gyermekei sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek <\/em>intelmeib\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171, magyar\u00e1zatra nem szorul. A transzcendencia k\u00e9rd\u00e9se \u0151t nem csak felsz\u00ednesen, id\u0151t\u00f6lt\u00e9sk\u00e9nt foglalkoztatta, ennek ig\u00e9nye l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s volt sz\u00e1m\u00e1ra, mint az \u00e9hs\u00e9g \u00e9s a szomj\u00fas\u00e1g. Egyik legnevesebb kutat\u00f3ja dr. Nagy S\u00e1ndor irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz G\u00e1rdonyi k\u00f6zel\u00e9ben (Eger, 2000.)<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9ben, kutat\u00e1sai alapj\u00e1n egy nagyon \u00e9rdekes \u00e9s egy\u00e9ni meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st tesz, m\u00e9gpedig, hogy G\u00e1rdonyi vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00e9t jelent\u0151sen befoly\u00e1solta volna Rudolf Steiner szellemtudom\u00e1nya, az antropoz\u00f3fia.<\/p>\n

\u201eK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosnak tartjuk megeml\u00edteni azt a rokons\u00e1got, amely G\u00e1rdonyi szeml\u00e9lete \u00e9s az \u00fajkori teoz\u00f3fia legjelent\u0151sebb ir\u00e1nyzata, az antropoz\u00f3fia k\u00f6z\u00f6tt van. G\u00e1rdonyi v\u00e9glegesen kialakult n\u00e9zeteire – \u00fagy t\u0171nik \u2013 ez az eszme\u00e1ramlat is nagy hat\u00e1st gyakorolt.  K\u00f6nyvt\u00e1ra \u00e9s a k\u00f6nyvekben tal\u00e1lhat\u00f3 jel\u00f6l\u00e9sei azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy ismerte Rudolf Steiner tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, aki igaz\u00e1ban az antropoz\u00f3fia megteremt\u0151je volt.\u201d<\/em><\/p>\n

G\u00e1rdonyi egri otthon\u00e1nak k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban eredetileg k\u00f6zel 10.000 k\u00f6tet volt, melyet \u0151 maga nagy gonddal, tudatosan v\u00e1logatott, v\u00e1s\u00e1rolt \u00f6ssze. Mindezekb\u0151l m\u00e1ra kevesebb, mint fele maradt meg. A megmaradtak k\u00f6zt van k\u00e9t n\u00e9met nyelv\u0171 Rudolf Steiner kiadv\u00e1ny. Az egyik a Welt- und Lebensanschaung im neunzehten Jahrhundert I-II. Berlin, 1900. <\/em>A m\u00e1sik a Das Christentum als mytische Tatsache und die Mysterien das Altertums.   Leipzig,  1910. <\/em>A k\u00f6nyvek mai magyar kiad\u00e1s\u00e1nak c\u00edmei A filoz\u00f3fia rejt\u00e9lye<\/em>, illetve a Kereszt\u00e9nys\u00e9g, mint misztikus t\u00e9ny \u00e9s az \u00f3kor miszt\u00e9riumai<\/em>.<\/p>\n

\u201eG\u00e1rdonyi az id\u00e9zett m\u0171vek ismeret\u00e9n t\u00fal feltehet\u0151en t\u00f6bbet is tudott az antropoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l.  Fennmaradt c\u00e9dul\u00e1i sok olyan t\u00f6red\u00e9k gondolatot \u0151riztek meg, amelyek Rudolf Steiner fejl\u0151d\u00e9s- \u00e9s szabads\u00e1gelm\u00e9let\u00e9vel, ezek egyes r\u00e9szleteivel rokon\u00edthat\u00f3k.\u201d<\/em><\/p>\n

Dr. Nagy S\u00e1ndor ezeket a feljegyz\u00e9seket, rokon szellemis\u00e9g\u0171 t\u00f6red\u00e9k gondolatokat els\u0151sorban G\u00e1rdonyi Titkosnapl\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/em> id\u00e9zi.<\/p>\n

\u201eG\u00e1rdonyi jegyzett\u00f6red\u00e9kei az ember \u00e9s a vil\u00e1gegys\u00e9g Steiner-f\u00e9le lelki alaphangulat\u00e1t visszhangozz\u00e1k: Ha az ember: kicsiben a vil\u00e1gmindens\u00e9g, akkor a vil\u00e1gmindens\u00e9g: az ember nagyban. A test a mat\u00e9ria,  a l\u00e9lek az Isten. A csillagok a vil\u00e1gmindens\u00e9g sejtjei.  Egy m\u00e1sik helyen: Ez a kifejez\u00e9s: testem, helyes. Ez a kifejez\u00e9s: lelkem – nem helyes.  Lelkem helyett azt kellene mondani: \u00e9n. A l\u00e9lek-ember \u00e9n-tudat\u00e1ban \u00edgy \u00e1ll el\u0151 a l\u00e9t\u00adharm\u00f3nia \u00e9s individu\u00e1lis szabads\u00e1g G\u00e1rdonyi-f\u00e9le eszm\u00e9nye, az antropoz\u00f3fia beavat\u00e1si fokainak megfelel\u0151en.  Ha a legmagasabb lelki alaphangulatban a l\u00e9lek az Isten, akkor az ut\u00f3bbi feljegyz\u00e9snek megfelel\u0151en az \u00e9n az Isten.  Ezt \u00fagy kell n\u00e1la \u00e9rteni, ahogyan – a visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint – szeretteit\u0151l b\u00facs\u00fazva hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n mondta: az Isten \u00e9nbennem lakik!\u201d<\/em><\/p>\n

A fentebb eml\u00edtett k\u00e9t szellemtudom\u00e1nyos kiadv\u00e1ny alapj\u00e1n, G\u00e1rdonyi csak meglehet\u0151sen r\u00e9szleges, t\u00f6red\u00e9kes k\u00e9pet alkothatott mag\u00e1nak az antropoz\u00f3fia l\u00e9nyegi tan\u00e1r\u00f3l. Nem kiz\u00e1rhat\u00f3 az a lehet\u0151s\u00e9g sem, hogy a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyz\u00f3 kiadv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt lehetett m\u00e9g m\u00e1s antropoz\u00f3fiai m\u0171 is. Mindezen \u00e9szrev\u00e9telek ellen\u00e9re azonban dr. Nagy S\u00e1ndor irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa nagyon tal\u00e1l\u00f3. A k\u00f6vetkez\u0151kben ennek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1snak szeretn\u00e9nk megmutatni a m\u00e9lyebben h\u00faz\u00f3d\u00f3 nagyon is lehets\u00e9ges alapjait. Egyr\u00e9szt a G\u00e1rdonyi szellemi \u00fatj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 lelki forradalmak rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1val, melyek az antropoz\u00f3fia tanul\u00e1si (st\u00fadium) szakaszainak feleltethet\u0151k meg, m\u00e1sr\u00e9szt bemutatni azt az \u00e1ltala is gyakorolt \u00f6nismereti m\u00f3dszert, amely az antropoz\u00f3fiai iskol\u00e1z\u00e1s egyik \u00fatja.<\/p>\n

A felhaszn\u00e1lt id\u00e9zetek sz\u00e1nd\u00e9kosan nem az ismertebb reg\u00e9nyekb\u0151l lettek v\u00e1logatva, hanem a kev\u00e9sb\u00e9 ismert m\u0171vekb\u0151l, jegyzetekb\u0151l. A c\u00e9dul\u00e1ra \u00edrt jegyzetek lelt\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1t a k\u00f6nnyebb beazonos\u00edt\u00e1s miatt megtartottuk \u00e9s a hivatkoz\u00e1sokn\u00e1l k\u00fcl\u00f6n lettek felsorolva.<\/p>\n

G\u00e1rdonyi lelki vedl\u00e9sei, azaz lelki forradalmai<\/strong><\/h3>\n

 <\/em><\/p>\n

“Java-koromban voltam, mikor egyszer
\nAz erd\u0151n j\u00e1rva utat t\u00e9vesztettem
\nS elb\u00f3dulva a rengeteg vadonban
\nS\u00f6t\u00e9t nagy f\u00e1k k\u00f6zt tal\u00e1ltam magam.”<\/em><\/p>\n

Dante: Pokol<\/em><\/p>\n

A Titkosnapl\u00f3ban<\/em> G\u00e1rdonyi saj\u00e1t \u00e9let\u00e9re vonatkoztatva n\u00e9gy lelki vedl\u00e9st, n\u00e9gy lelki forradalmat eml\u00edt. A n\u00e9gy k\u00f6z\u00fcl biztosan csak kett\u0151 ismert, amit az \u00edr\u00f3 napl\u00f3feljegyz\u00e9seiben \u0151 maga eml\u00edt. Szellemi \u00e9let\u00fatja a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt \u00e9letrajzok, valamint a napl\u00f3jegyzetek utal\u00e1sai alapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen alakulhatott.<\/p>\n

Az els\u0151 lelki vedl\u00e9s, szak\u00edt\u00e1s az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett egyh\u00e1zzal \u00e9s annak dogm\u00e1ival. Ez az id\u0151szak 1890-ben kezd\u0151dik \u00e9s h\u00e1rom-n\u00e9gy \u00e9vig tartott. A 27 \u00e9ves \u00edr\u00f3 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 lelki v\u00e1ls\u00e1ga megk\u00e9rd\u0151jelezte vall\u00e1si vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t is. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vre a nihilizmus, az ateizmus lesz a meghat\u00e1roz\u00f3 lelki \u00e1llapota. Jogosan mer\u00fclhet fel a k\u00e9rd\u00e9s, hogy e lelki v\u00e1ls\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1ban, hogyan alakult volna k\u00e9s\u0151bbi \u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ja? Mad\u00e1chhoz, Dant\u00e9hoz, hasonl\u00f3an sz\u00fcks\u00e9ges volt-e ez a v\u00e1ls\u00e1g ahhoz, hogy a \u201evedl\u00e9s\u201d sor\u00e1n egy a szellemi \u00e9letre \u00e9rz\u00e9keny \u00faj b\u0151r sz\u00fclethessen meg? G\u00e1rdonyi ebben az id\u0151szakban ford\u00edtja le Dante Pokol<\/em>-j\u00e1t is. Bizonyos \u00e9rtelemben minderre sz\u00fcks\u00e9g volt, hogy az el\u0151z\u0151 vil\u00e1gszeml\u00e9let le\u00e9gett, \u00fcszk\u00f6s maradv\u00e1nyai helyet biztos\u00edtsanak egy \u00faj vil\u00e1gk\u00e9p megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek. K\u00f6zeli bar\u00e1tja Tordai \u00c1nyos erre az id\u0151szakra \u00edgy eml\u00e9kszik vissza:<\/p>\n

\u201eHa lelk\u00e9ben \u00e9s \u00edr\u00e1saiban nem hagyott volna v\u00e9res nyomokat ez a h\u00e1zass\u00e1g, igaz\u00e1n nem \u00e9rdemeln\u00e9 figyelm\u00e9t az eszt\u00e9tikusnak. De mert hagyott, senkit sem az egyszer\u0171 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g \u00f6szt\u00f6n\u00f6z a kutat\u00e1sra. Bizonyos G\u00e1rdonyi lelk\u00e9t h\u00e1zass\u00e1ga megm\u00e9rgezte, egy \u00e9vtizedre papgy\u0171l\u00f6l\u0151v\u00e9, vall\u00e1stagad\u00f3v\u00e1 tette, \u00e9s hal\u00e1l\u00e1ig keser\u0171s\u00e9ggel tel\u00edtette. K\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben alig van Isten-h\u00edv\u0151bb, M\u00e1ria-tisztel\u0151bb, m\u00e1svil\u00e1gban bizakod\u00f3bb, tiszt\u00e1bb toll\u00fa \u00e9s erk\u00f6lcs\u00f6sebb \u00edr\u00f3nk G\u00e1rdonyin\u00e1l, b\u00e1r azt sem tagadhatjuk, hogy a t\u00e9teles katolikus vall\u00e1s abban a korban, mikor m\u00e1r \u00f6ntudatoss\u00e1 \u00e9s \u00e9letir\u00e1ny\u00edt\u00f3v\u00e1 kellett volna v\u00e1lnia, t\u00e1vol \u00e1llott t\u0151le. Pedig keresett-kutatott sz\u00edve utols\u00f3 dobban\u00e1s\u00e1ig.\u201d<\/em> (1)<\/p>\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett egyh\u00e1zzal val\u00f3 meghasonl\u00e1sa eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben megmaradt. Egri pap bar\u00e1taival sokat vitatkozott ezekr\u0151l a hitk\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, mint a papi c\u00f6lib\u00e1tus, a h\u00e1zass\u00e1g felbont\u00e1sa, a gy\u00f3n\u00e1s vagy az egyh\u00e1z anyagi gazdags\u00e1ga. Ezen kritikai elvei mellett eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben kitartott. Amikor hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n egyik pap bar\u00e1tja felk\u00edn\u00e1lta neki a gy\u00f3n\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t nem akart \u00e9lni vele, mert nem \u00e9rezte annak sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A m\u00e1sodik lelki forradalom a spiritizmussal, illetve a teoz\u00f3fi\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa. A rem\u00e9nyvesztetts\u00e9g, a szenved\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9nek \u00e9get\u0151 k\u00e9rd\u00e9sei egy csap\u00e1sra megv\u00e1laszol\u00f3dnak. G\u00e1rdonyit 1894-ben az \u00faj\u00e9v els\u0151 napj\u00e1n egyik bar\u00e1tja h\u00edvja el egy spiritiszta sze\u00e1nszra, amit a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben m\u00e9g legal\u00e1bb 30-40 ilyen alkalom k\u00f6vetett, eg\u00e9szen 1897-ig. Ezeken a sze\u00e1nszokon a m\u00e9diumok \u00e1ltal\u00e1ban \u00edr\u00e1sban k\u00f6zvet\u00edttetek vagy egy ABC bet\u0171kkel ell\u00e1tott asztalon p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9k mozgat\u00e1s\u00e1val bet\u0171zt\u00e9k ki az \u00fczenetet. Gyakori l\u00e1togat\u00f3ja Hock J\u00e1nos k\u0151b\u00e1nyai pl\u00e9b\u00e1nos \u00e1ltal szervezett \u00f6sszej\u00f6veteleknek, ahol egy ilyen sze\u00e1nsz alkalm\u00e1val a h\u00e1zigazda megk\u00e9rdezte a m\u00e9diumot, \u201dki volt G\u00e1rdonyi el\u0151z\u0151 \u00e9let\u00e9ben?<\/em> A v\u00e1lasz: bramafandikus papka<\/em> (azaz brahmana pap). Mi b\u0171nt k\u00f6vetett el? Visszavetettet a hetedik gy\u0171r\u0171b\u0151l.\u201d<\/em><\/p>\n

Ebben az id\u0151szakban olvassa Allan Kardec k\u00f6nyveit, k\u00f6zt\u00fck a Spiritiszta Katekizmus<\/em>-t \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Vay Adelma b\u00e1r\u00f3n\u0151 \u00edr\u00e1sait, melyek a szenved\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek megold\u00e1s\u00e1t a karma \u00e9s a reinkarn\u00e1ci\u00f3 tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban adj\u00e1k meg. Ez a tan egy \u00e9letre meghat\u00e1rozza G\u00e1rdonyi l\u00e9tszeml\u00e9let\u00e9t, hab\u00e1r a spiritizmussal egy t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t tart\u00f3 intenz\u00edv foglalkoz\u00e1s ut\u00e1n felhagy. Feljegyz\u00e9sei alapj\u00e1n ennek egyik oka az volt, hogy azokon a sze\u00e1nszokon, amelyeken szem\u00e9lyesen vett r\u00e9szt, nem t\u00f6rt\u00e9ntek olyan magasabb sz\u00ednvonal\u00fa k\u00f6zl\u00e9sek, mint amilyenek az \u00e1ltala ismert k\u00f6nyvek k\u00f6zvet\u00edtettek.<\/p>\n

\u201eK\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy tisztultabb vil\u00e1gn\u00e9zet nem mutatkozik a feleletekben, ellenben gy\u0171l\u00f6let, v\u00e1d, panaszok, gyakran. ” – <\/em>73. 51. 1. ltsz<\/p>\n

\u201eAzokon az \u00fcl\u00e9seken, amiken \u00e9n r\u00e9szt vettem, soha semmi bizonyoss\u00e1got nem hallottam a lelkekt\u0151l. Jelad\u00e1s, vagy jelen\u00e9s nem t\u00f6rt\u00e9nt, csak hom\u00e1lyos vagy k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 feleletek, t\u00f6bbnyire gyermekesek, n\u00e9ha meg goromb\u00e1k; – ennyi volt az eg\u00e9sz. \u00c9s \u00e9n m\u00e9gsem nevetem a spiritizmust<\/em>.\u201d- \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

A spiritizmussal val\u00f3 szem\u00e9lyes kapcsolat\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00e9ts\u00e9geir\u0151l az 1901-ben kezdett \u00e9lettan\u00e1cs \u00edr\u00e1sgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben vall, melyet kifejezetten a fiainak sz\u00e1nt mag\u00e1nhaszn\u00e1latra, s ami az \u00e9letm\u0171kiad\u00e1sban \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek, <\/em>illetve F\u00f6ldre n\u00e9z\u0151 szem<\/em> c\u00edmmel jelent meg. Az \u00e9vek m\u00falt\u00e1val \u00e9s az igazs\u00e1g ut\u00e1ni keres\u00e9s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9vel az \u00f6ntudatlan m\u00e9diumi k\u00f6zl\u00e9sekn\u00e9l a szellemvil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek m\u00e1s m\u00f3djait, \u00fatjait is felfedezte. K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak egyik ilyen bizony\u00edt\u00e9ka a sv\u00e9d Emanuel Swedenborg Mennyei titkok <\/em>(a G\u00e1rdonyi szakirodalomban \u00c9gi titkok<\/em>) c\u00edm\u0171 k\u00f6tete, melyet el\u0151szeretettel olvasott. Swedenborg a spiritiszta m\u00e9diumokkal ellent\u00e9tben tudatosan besz\u00e9lgetett a szellemvil\u00e1g lak\u00f3ival, \u00e9s gyakori l\u00e1togat\u00f3ja is volt ezen szellemi birodalmaknak. A l\u00e9lek \u00e9s a test viszony\u00e1t \u0151 is ugyan\u00fagy l\u00e1tta, mint G\u00e1rdonyi.<\/p>\n

\u201eMegengedtetett nekem, hogy k\u00f6zz\u00e9 tegyem azt, amiket most n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven kereszt\u00fcl a lelkeknek \u00e9s angyaloknak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban l\u00e1ttam \u00e9s hallottam\u2026\u2026<\/em><\/p>\n

Az embert \u00fagy teremtette az \u00dar, hogy am\u00edg testben \u00e9l, k\u00e9pes legyen a lelkekkel \u00e9s az angyalokkal besz\u00e9lni, amint ez a legr\u00e9gibb id\u0151kben is t\u00f6rt\u00e9nt, a l\u00e9leknek a test ruh\u00e1ja. De az id\u0151 folyam\u00e1n az emberek \u00fagy elmer\u00fcltek a testi \u00e9s vil\u00e1gi dolgokban, hogy szinte semmi m\u00e1ssal nem t\u00f6r\u0151dtek, ez\u00e9rt az \u00fat bez\u00e1rult. \u00c1m amikor el\u0151sz\u00f6r val\u00f3ban elt\u00e1vol\u00edttatnak a testi dolgok, amelyekbe belemer\u00fcltek, megny\u00edlik \u00fajra az \u00fat, \u00e9s a lelkek k\u00f6z\u00f6tt lesz \u00e9s vel\u00fck k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9l.\u201d AC 69.<\/em><\/p>\n

Swedenborg: Mennyei titkok<\/em><\/p>\n

A spiritizmussal egyid\u0151ben ismerkedett meg a teoz\u00f3fi\u00e1val Feszty \u00c1rp\u00e1d szalonj\u00e1ban, ahol rendszeres vend\u00e9g volt. Az ateista G\u00e1rdonyi egyszerre h\u00edv\u0151v\u00e9 lesz. Felt\u0171n\u0151 p\u00e1lfordul\u00e1s\u00e1t J\u00f3kai l\u00e1nya, Feszty \u00c1rp\u00e1dn\u00e9 G\u00e1rdonyi hal\u00e1la ut\u00e1n eml\u00e9kirataiban is megeml\u00edti.<\/p>\n

\u201eEbben az id\u0151ben ejtette hatalm\u00e1ba a teoz\u00f3fia is. \u00c9s az ateista G\u00e1rdonyib\u00f3l lassan misztikus G\u00e1rdonyi lett. A misztikus dolgokr\u00f3l a mi asztalunkn\u00e1l sok sz\u00f3 esett. J\u00f3kai csod\u00e1latos vall\u00e1si vil\u00e1ga az uramat \u00e9s engem is \u00e1tf\u0171t\u00f6tt. Vend\u00e9geink k\u00f6z\u00fcl is t\u00f6bben beh\u00f3doltak neki.(\u2026) G\u00e1rdonyit azonban teljesen leig\u00e1zta, – az bizonyos. Beles\u00e1padt, ha ezekr\u0151l a dolgokr\u00f3l besz\u00e9lt\u00fcnk, ut\u00e1na napokig nem tudott aludni, val\u00f3s\u00e1ggal l\u00e1za volt. K\u00e9s\u0151bb azut\u00e1n tudom\u00e1nyosan elm\u00e9lyedve foglalkozott a teoz\u00f3fi\u00e1val; \u00e9s messze elhagyott minket, akiket a teoz\u00f3fi\u00e1nak csak holmi k\u00f6nny\u0171 \u00e9s finom, a m\u0171v\u00e9szl\u00e9lekre \u00f6nk\u00e9nytelen\u00fcl hat\u00f3 szell\u0151csk\u00e9je csapott meg. Ez az istenes elmer\u00fcl\u00e9s eleinte boldogg\u00e1 tette; k\u00e9s\u0151bb sokat csal\u00f3dott ebben is; s ez, meg m\u00e1s csal\u00f3d\u00e1sok siettett\u00e9k \u00fatj\u00e1t a l\u00e9lek \u00e9s az \u00e9let ismeretlen r\u00e9gi\u00f3iba, mindenf\u00e9le r\u00f6geszm\u00e9k birodalm\u00e1ba, ablakn\u00e9lk\u00fcli falusi szob\u00e1ba.\u201d(2<\/em>)<\/em><\/p>\n

K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban a teoz\u00f3fiai t\u00e9m\u00e1j\u00fa kiadv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1lhat\u00f3 a T\u00e1rsulat egyik vezet\u0151j\u00e9nek Annie Besantnak az Esoterisches Christentum oder die kleinem Mysterien. Leipzig, 1903<\/em>. (magyarul Az ezoterikus kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s a kis miszt\u00e9riumok<\/em>) c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nya. (Ki tudja, tal\u00e1n G\u00e1rdonyi is r\u00e9szt vehetett a Budapesti Teoz\u00f3fus kongresszus el\u0151ad\u00e1sain 1909-ben, amelyeken Besant asszony \u00e9s Rudolf Steiner is jelen volt. Erre vonatkoz\u00f3an a hagyat\u00e9kban nincs utal\u00e1s.) Az egri k\u00f6nyvt\u00e1rban fellelhet\u0151 m\u00e9g egy olyan kiadv\u00e1ny, mely nincs megeml\u00edtve a G\u00e1rdonyihoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szakirodalomban, nevezetesen Edouard Schure Nagy beavatottak<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja. A francia teoz\u00f3fus, aki Rudolf Steiner egyik els\u0151 tan\u00edtv\u00e1nya lett, ebben a m\u0171v\u00e9ben az emberis\u00e9g nagy tan\u00edt\u00f3inak \u00e9let\u00e9t \u00e9s tan\u00edt\u00e1s\u00e1t mutatja be, akik a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 nagy id\u0151k\u00f6z\u00f6k ellen\u00e9re is egy k\u00f6z\u00f6s c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben munk\u00e1lkodtak. A n\u00e9vsor a k\u00f6vetkez\u0151: R\u00e1ma, Krisna, Herm\u00e9sz, Orpheusz, M\u00f3zes, Pitagorasz, Plat\u00f3n \u00e9s J\u00e9zus.<\/p>\n

\u201eA vall\u00e1salap\u00edt\u00f3k mind lelki-emberek voltak. Kiv\u00e1l\u00f3 szellemek, akiket vagy az \u00c9g k\u00fcld\u00f6tt k\u00f6z\u00e9nk vagy maguk v\u00e1llalkoztak szeretetb\u0151l arra, hogy testet \u00f6ltsenek. Mindegyik a maga kor\u00e1hoz \u00e9s maga nemzet\u00e9hez alkalmazta a tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, de mindegyik a legnagyobb igazs\u00e1gokat tette a tan\u00edt\u00e1sa magv\u00e1nak. Tan\u00edt\u00e1suk alapja azonos, csak egyik a m\u00e1sikat kib\u0151v\u00edti. Ahol pedig egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9rnek, k\u00f6nny\u0171 megl\u00e1tnunk, hogy ez az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik, mert mindegyik m\u00e1s-gondolkod\u00e1s\u00fa \u00e9s m\u00e1s erk\u00f6lcs\u0171 n\u00e9pnek besz\u00e9l. De \u0151k a leg\u00e9rt\u00e9kesebb emberek!<\/em> .\u201d- <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

A spiritizmust\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sa ut\u00e1n a reinkarn\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a karma tana azonban tov\u00e1bbra is l\u00e9tszeml\u00e9let\u00e9nek \u00e9s \u00edgy \u00edr\u00e1sainak is meghat\u00e1roz\u00f3 eleme marad. K\u00fcrthy Emilnek, egyik bar\u00e1tj\u00e1nak, \u00edrt lev\u00e9lben \u00edgy vall err\u0151l:<\/p>\n

\u201e…  Spiritiszta nem vagyok, de lelki val\u00f3nknak \u00f6r\u00f6kl\u00e9t\u00e9t rend\u00fcletlen\u00fcl hiszem.  Nem hirdetn\u00e9m, ha nem hinn\u00e9m, s r\u00e9g nem \u00e9ln\u00e9k, ha csak egy percem is volt volna olyan, amelyikben azt gondoltam volna, hogy test vagyok.  Viszontl\u00e1t\u00e1s teh\u00e1t van a m\u00e1svil\u00e1gon, de csak azoknak, akik itt szerett\u00e9k egym\u00e1st. A gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u0151k mindaddig reinkarn\u00e1l\u00f3dnak, m\u00edg csak \u0151k is egym\u00e1s szeretet\u00e9be nem jutnak bele.  Mert az Isten orsz\u00e1ga harm\u00f3nia: abban diszharmonikus rezg\u00e9sek nem lehetnek.  Teh\u00e1t \u00e9n is, kedves Emilem, temiattad m\u00e1r nem fogok reinkarn\u00e1l\u00f3dni.  Eger, 1914. A felt\u00e1mad\u00e1s est\u00e9j\u00e9n.<\/em>  G\u00e1rdonyi G\u00e9za\u201d. <\/em><\/p>\n

A harmadik lelki forradalom a buddhizmussal val\u00f3 megismerked\u00e9se. Ebben nagym\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6zrej\u00e1tszhatott az el\u0151z\u0151ekben eml\u00edtett hindu vonatkoz\u00e1s\u00fa m\u00e9diumi k\u00f6zl\u00e9s. G\u00e1rdonyi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban t\u00f6bb olyan kiadv\u00e1ny tal\u00e1lhat\u00f3, melyek f\u0151leg a Therav\u00e1da buddhizmus p\u00e1li k\u00e1nonj\u00e1t k\u00e9pviselik. A k\u00e9t kiadv\u00e1ny Karl Seidenst\u00fccker: Buddhistische Evangelien<\/em> (magyarul Buddhista evang\u00e9liumok<\/em>), illetve az 1911-ben kiadott Karl Eugen Neumann h\u00e1romk\u00f6tetes ford\u00edt\u00e1sa a Gotamo Buddha besz\u00e9dei. <\/em>Ez ut\u00f3bbi munka tartalmazza t\u00f6bb p\u00e1li eredet\u0171 sz\u00f6veg ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6tetek c\u00edmei sorrendben, az els\u0151 a Majjhimanikayo<\/em>, a K\u00f6z\u00e9phossz\u00fas\u00e1g\u00fa besz\u00e9dek gy\u0171jtem\u00e9nye, a m\u00e1sodik k\u00f6tet a Dighanikayo,<\/em> a Hosszabb besz\u00e9dek gy\u0171jtem\u00e9nye, valamint a harmadik k\u00f6tet a T\u00f6red\u00e9kek gy\u0171jtem\u00e9nye, A szerzetesek \u00e9s ap\u00e1c\u00e1k \u00e9nekei, Az Igazs\u00e1g \u00datja, valamint a Suttanipato. A n\u00e9met nyelv\u0171 korabeli szakirodalom alapos betekint\u00e9st ny\u00fajtott G\u00e1rdonyi sz\u00e1m\u00e1ra Buddha eredeti tan\u00edt\u00e1saiba.<\/p>\n

\u201eA Biblia mell\u00e9 tegy\u00e9tek Buddha besz\u00e9deit . . . \u00c9s ehhez szerezz\u00e9tek meg az \u00f6sszes vall\u00e1salap\u00edt\u00f3k k\u00f6nyveit. . . ” – <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

Az \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek <\/em>\u00e1rulkodik arr\u00f3l, milyen becsben tartotta G\u00e1rdonyi Buddha tan\u00edt\u00e1sait. Est\u00e9nk\u00e9nt felolvasott bel\u0151le gyermekeinek \u00e9s lelk\u00fckre k\u00f6t\u00f6tte, hogy majd \u0151k is v\u00e1s\u00e1rolj\u00e1k ezt meg. J\u00f3maga egy \u00f6k\u00f6r \u00e1r\u00e1t fizette ki \u00e9rte. Fia G\u00e1rdonyi J\u00f3zsef apj\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00edgy eml\u00e9kszik vissza egy olyan alkalomra, amely Buddh\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik: \u201eEml\u00e9kszem, mikor, mint di\u00e1k (\u00f6t\u00f6dik re\u00e1lista) a vall\u00e1sfelekezeteket tanultam s megl\u00e1tta, hogy Buddha t\u00edz sorban elint\u00e9z\u0151dik, mosolygott rajta. \u2014 Pedig ha tudn\u00e1k, hogy az \u00fajsz\u00f6vets\u00e9g a teljes eg\u00e9sz\u00e9ben benne van Buddha bibli\u00e1j\u00e1ban! A Hegyi besz\u00e9d meg sz\u00f3r\u00f3l-sz\u00f3ra onnan pal\u00e1nt\u00e1l\u00f3dott. Onnan j\u00f6tt Schopenhauer eg\u00e9sz filoz\u00f3fi\u00e1ja is. A h\u00edres Schopenhauer\u00e9\u201d!<\/em><\/p>\n

Ebben az id\u00e9zetben tal\u00e1n Rudolf Steiner m\u00e1r eml\u00edtett m\u0171v\u00e9nek a Kereszt\u00e9nys\u00e9g, mint misztikus t\u00e9ny \u00e9s az \u00f3kor miszt\u00e9riumai<\/em>-nak a hat\u00e1sa \u00e9rezhet\u0151. A k\u00f6nyv egyik fejezete Buddha \u00e9s Krisztus f\u0151bb \u00e9letesem\u00e9nyeit hasonl\u00edtja \u00f6ssze, kimutatva azok egyez\u00e9seit. Buddha \u00e9letesem\u00e9nyei csod\u00e1s sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l fogva eg\u00e9szen megvil\u00e1gosod\u00e1s\u00e1ig, J\u00e9zus eset\u00e9ben a szint\u00e9n csod\u00e1s sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l a hegyen val\u00f3 sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ig t\u00f6bb ponton is megfelel egym\u00e1snak. Krisztus \u00e1ldozata \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1sa az a sz\u00e1mottev\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, amivel Buddha f\u00f6l\u00e9 magasodik.<\/p>\n

Az \u00e9vek m\u00falt\u00e1val azonban ez a k\u00e9p is v\u00e1ltozott, \u00e1rnyal\u00f3dott kiss\u00e9. Buddha m\u00e1r nem volt t\u00e9vedhetetlen vagy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda.<\/p>\n

\u201eBuddha \u0151r\u00fclt volt. – Mert csak \u0151r\u00fclt tan\u00edthatja az \u00e9let teljes megtagad\u00e1s\u00e1t, m\u00e9g a zen\u00e9nek, m\u0171v\u00e9szeteknek, term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9geknek, csal\u00e1dnak, deleknek,<\/em> [<\/em>sic!] ruh\u00e1nak, lak\u00e1snak, puha \u00e1gynak, minden \u00e1rtatlan f\u00f6ldi j\u00f3nak megvet\u00e9s\u00e9t. \u2026 S hogy senki ne gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dj\u00f6n semmi f\u00f6ldi sz\u00e9pben, ne dolgozzon, csak vonuljon f\u00e9lre \u00e9s elm\u00e9lkedjen. Mi\u00e9rt, hogy \u00fajra ne kelljen sz\u00fcletnie a szenved\u00e9sekkel teljes f\u00f6ldi vil\u00e1gra. – Teh\u00e1t neki a szamszara (l\u00e9lekv\u00e1ndorl\u00e1s) bizonyoss\u00e1g.\u201d – <\/em>74.26.1. ltsz.<\/p>\n

Pap bar\u00e1tai visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint G\u00e1rdonyi el\u0151szeretettel haszn\u00e1lta fel Buddha alaptan\u00edt\u00e1sait hitvit\u00e1iban, melyhez a vitapartnerek e t\u00e9ren hi\u00e1nyos ismereteik miatt \u00e9rdemben nem nagyon tudtak mit hozz\u00e1sz\u00f3lni. Ha Buddha egyes tan\u00edt\u00e1saival szemben mag\u00e1njelleg\u0171 feljegyz\u00e9seiben G\u00e1rdonyi kritikusan is fogalmazott, a tan\u00edt\u00e1s \u00f6sszes\u00e9g\u00e9t elfogadta. \u00c9lete utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt tal\u00e1lkoz\u00e1sukr\u00f3l az egyik pap l\u00e1togat\u00f3ja, Bilkei Ferenc \u00edgy eml\u00e9kszik vissza:<\/p>\n

\u201eM\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1ig voltam n\u00e1la \u00e9s term\u00e9szetesen sor ker\u00fclt a kedvenc t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra, a buddhizmusra is.<\/em><\/p>\n

Ismeri-e a buddhizmust?- k\u00e9rdezte t\u0151lem. <\/em><\/p>\n

Megvallottam \u00e9s nem tagadtam, hogy nem ismerem. Illet\u0151leg tudok r\u00f3la nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban.<\/em><\/p>\n

– Pedig ha ismern\u00e9, tudn\u00e1 hogy milyen sz\u00e9p, mennyi megnyugv\u00e1s, mennyi b\u00f6lcsess\u00e9g van benne. (..) Az emberek sokat foglalkoznak vele, de sok rosszat is mondanak fel\u0151le, pedig ha tudn\u00e1k! ha ismern\u00e9k!?… Legyintett a kez\u00e9vel.\u201d(3<\/em>)<\/em><\/p>\n

G\u00e1rdonyi a buddhizmust a t\u00f6rt\u00e9neti Buddha eredeti tan\u00edt\u00e1saib\u00f3l ismerte \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem az \u00e9l\u0151, \u00c1zsi\u00e1ban gyakorolt h\u00e9tk\u00f6znapi vall\u00e1si v\u00e1ltozat\u00e1t. Mintha azt mondan\u00e1nk, hogy a kereszt\u00e9nys\u00e9gr\u0151l csak az Evang\u00e9liumok alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lne, an\u00e9lk\u00fcl hogy ismern\u00e9 a kereszt\u00e9nys\u00e9g t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados t\u00f6rt\u00e9neti alakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s a mai, h\u00e9tk\u00f6znapi vall\u00e1sgyakorlat\u00e1t.<\/p>\n

Az els\u0151 nyugati nyelveken megjelent buddhizmussal foglalkoz\u00f3 kiadv\u00e1nyok t\u00f6bbnyire a Therav\u00e1da buddhizmushoz kapcsol\u00f3 P\u00e1li K\u00e1non ford\u00edt\u00e1sai voltak. G\u00e1rdonyi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban is ezek a k\u00f6nyvek tal\u00e1lhat\u00f3k meg. Ennek az ir\u00e1nyzatnak a v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja a szem\u00e9lyis\u00e9g Nirv\u00e1n\u00e1ban (a p\u00e1li szutt\u00e1kban Nibb\u00e1na) val\u00f3 felold\u00f3d\u00e1sa, megsz\u0171n\u00e9se. A buddhizmus Mahaj\u00e1na ir\u00e1nyzat\u00e1t, mivel a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban nincs ezzel kapcsolatos kiadv\u00e1ny, G\u00e1rdonyi val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem ismerhette. A Mahaj\u00e1na tan\u00edt\u00e1s ide\u00e1lja a b\u00f3dhiszattva<\/em>, az aki  az \u00dcress\u00e9get megval\u00f3s\u00edtotta, de a Nirv\u00e1n\u00e1ba nem l\u00e9p be, hanem err\u0151l a szem\u00e9lyes \u00fcdv\u00e9r\u0151l lemondva visszat\u00e9r, hogy seg\u00edtsen embert\u00e1rsain. G\u00e1rdonyi nem csak pr\u00f3z\u00e1ban vallott hit\u00e9r\u0151l. A hal\u00e1l k\u00fcsz\u00f6b\u00e9nek szem\u00e9lyes \u00e1tl\u00e9p\u00e9se \u00datra k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek k\u00f6zponti gondolata. A vers dr\u00e1mai m\u00e9lypontj\u00e1n fogalmazza meg azt, hogy ebbe a F\u00f6ldi pokolba, melynek alaphangja a szenved\u00e9s nem k\u00edv\u00e1nna visszat\u00e9rni:<\/p>\n

\u201eHa fel\u00fclr\u0151l l\u00e1tom majd ezt a f\u00f6ldet,<\/em><\/p>\n

azt mondom r\u00e1: Ne \u00e9ljek rajta t\u00f6bbet!<\/em><\/p>\n

Mindenkinek hull r\u00e1ja k\u00f6nnye, v\u00e9re!<\/em><\/p>\n

sz\u00fclessen b\u00e1r l\u00e1gy hermelin hav\u00e1n,<\/em><\/p>\n

vagy \u00fatsz\u00e9lre vont koldustalyig\u00e1n,<\/em><\/p>\n

csak jajki\u00e1lt\u00e1s kezdete s a v\u00e9ge.<\/em><\/p>\n

\u00c9s m\u00e9gis \u00e9rzem, hogy e z\u00f6ld pokolba<\/em><\/p>\n

lek\u00edv\u00e1nkozom h\u00e9bekorba.\u201d<\/em><\/p>\n

Azonban, amint ezt kimondja, m\u00e1ris az ellent\u00e9zis k\u00f6vetkezik, a vers m\u00e1sodik fele m\u00e1r der\u0171sebb \u00e9s v\u00e9gpontja egyfajta b\u00f3dhiszattva magatart\u00e1shoz hasonl\u00f3 cselekedetben kulmin\u00e1l.<\/p>\n

Buddhista volt-e G\u00e1rdonyi? Igen, amennyiben elfogadjuk azt a t\u00e9telt, hogy mindazok, akik felismert\u00e9k, hogy a nyugtalans\u00e1g (a v\u00e1gy) minden szenved\u00e9s\u00fcnk forr\u00e1sa, azok buddhist\u00e1knak tekinthet\u0151k, akkor is, ha soha nem is hallottak Buddha tan\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A negyedik lelki forradalom az Advaita-vedanta. Err\u0151l \u0151 maga \u00edgy \u00edr a Titkosnapl\u00f3ban<\/em> egy 1920-as bejegyz\u00e9si id\u0151ponttal: \u201eJ\u00fanius v\u00e9g\u00e9n \u00e9s j\u00falius els\u0151 napjaiban kezdtem meg\u00e9rteni a Vedanta-filoz\u00f3fi\u00e1t s ez nekem negyedik lelki forradalmam. (Bibi reg\u00e9nyem \u00edr\u00e1s\u00e1t kezdve kellett olvasnom. El\u0151bb is olvasgattam, de nem \u00e9rtettem, csak j\u00falius elej\u00e9n, hogy a kereszt\u00e9ny vall\u00e1sn\u00e1l t\u00f6k\u00e9letesebb).<\/em><\/p>\n

G\u00e1rdonyi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban t\u00f6bb kiadv\u00e1ny is foglalkozik a hinduizmus t\u00e9mak\u00f6r\u00e9vel. Ramakrishna egyik tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak Sw\u00e1mi Abhedananda: Flammen aus dem Orient<\/em> (magyarul A kelet l\u00e1ngjai<\/em>) c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nya. A vedant\u00e1val, a j\u00f3g\u00e1val \u00e9s a tantr\u00e1kkal foglalkoz\u00f3 Bramacharin Bodhabhikshu (J. C. Chatterji: Die Geheim-Philosophie der Inder<\/em> 1896.(magyarul Az indiaiak titkos filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/em>), valamint Sankaracharya: Das Palladium der Weisheit, Viveka-Chudamani<\/em> 1898.(A b\u00f6lcsess\u00e9g oltalma). Ez ut\u00f3bbi a teoz\u00f3fus Franz Hartmann ford\u00edt\u00e1sa \u00e9s a Shankar\u00e1nak tulajdon\u00edtott h\u00e1rom sz\u00f6veget tartalmazza: a Vivekachundamanit, a Tattwa Bodha-t, valamint az Atma Bodha-t.<\/p>\n

A vedanta a hindu b\u00f6lcseleti iskola azon \u00e1ga, melynek f\u0151 tan\u00edt\u00e1sa, hogy a szem\u00e9lyes, egy\u00e9ni l\u00e9lek (Atman) \u00e9s az univerz\u00e1lis l\u00e9lek, vagyis Isten (Brahman) egyek, azaz nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l (advaita\/kett\u0151s\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli). Ehhez a felismer\u00e9shez vezet\u0151 \u00fat, amely bizonyos \u00e9rtelemben megegyezik a buddhizmus l\u00e9nyegi tan\u00edt\u00e1s\u00e1val, az \u00e9n-gondolat vagyis a testtel val\u00f3 azonoss\u00e1g megsz\u00fcntet\u00e9se. G\u00e1rdonyi t\u00f6bb helyen is hangs\u00falyozza ezt a tan\u00edt\u00e1st, amit a saj\u00e1t s\u00edrfelirata is hirdet, hogy \u201ecsak a teste<\/em>\u201d.<\/p>\n

\u201eA legfels\u0151 fokra ezen a F\u00f6ld\u00f6n akkor jutunk, mikor k\u00fcl\u00f6nval\u00f3nak \u00e9rezz\u00fck magunkat Test\u00fcnkt\u0151l.<\/em> A t\u00f6k\u00e9letlen ember egy a test\u00e9vel, a teste \u0151. A t\u00f6k\u00e9letes csak \u00fagy n\u00e9z a test\u00e9re, mint a ruh\u00e1j\u00e1ra.\u201d<\/em><\/p>\n

\u201eN\u00e9zd meg azokat, akik azt mondj\u00e1k: Nem hiszek a f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali \u00e9letben; – mind olyan ember, aki a test\u00e9t \u00e9rzi \u00e9n-nek.<\/em><\/p>\n

S n\u00e9zd meg azokat, akik bizalommal emelik szem\u00fcket az \u00e9gre, az mind \u00e9rzi, hogy nem a test az \u00e9n, hanem a testet mozgat\u00f3 er\u0151.\u201d<\/em><\/p>\n

\u201eA vedanta vall\u00e1s <\/em>logikusabb, mikor azt mondja, hogy a szenved\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9ny, mint a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s, amely azt mondja el\u0151zm\u00e9ny. Az okozat nem lehet az oknak el\u0151zm\u00e9nye.\u201d – <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

A Katha upanishad<\/em>-ban tal\u00e1lhat\u00f3 a vedanta egyik l\u00e9nyeges szimb\u00f3luma a kocsihajt\u00f3 \u00e9s a kocsi k\u00e9pe. Ez a k\u00e9p G\u00e1rdonyin\u00e1l is megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

 \u201eDeh\u00e1t mi vagyok \u00e9n, \u00e9s mi a testem?<\/em><\/p>\n

\u00c9n l\u00e9lek vagyok. A testem meg h\u00fas. \u00c9n vagyok a kocsis, a testem a kocsi.<\/em><\/p>\n

A kocsi, mint b\u00f6rt\u00f6n! M\u00e9rt vagyunk e mozg\u00f3 b\u00f6rt\u00f6nben? Nem tudjuk.\u201d<\/em><\/p>\n

A buddhizmus, illetve a vedanta tan\u00edt\u00e1sai kapcs\u00e1n egy l\u00e9nyeges pontos\u00edt\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 kit\u00e9rni. A k\u00f6zhiedelemmel ellent\u00e9tben az evolucionista szeml\u00e9let\u0171 reinkarn\u00e1ci\u00f3 egyik keleti b\u00f6lcseletnek sem saj\u00e1tja. Se a buddhizmusnak, ahol nincs egy \u00e1lland\u00f3 \u00e9n, mely az egyes \u00e9lettapasztalatok k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre fejlettebben reinkarn\u00e1l\u00f3dna, sem a vedant\u00e1nak, amely alapvet\u0151en nem is foglalkozik ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel. (Legal\u00e1bbis a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban fellelhet\u0151 k\u00f6nyvek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem.) A reinkarn\u00e1ci\u00f3 tana, ahogy G\u00e1rdonyi egy k\u00e9s\u0151bbi elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben a Szenvedni akarok<\/em>-ban le\u00edrja, legk\u00f6zelebbi rokons\u00e1got tov\u00e1bbra is a spiritizmus, illetve a teoz\u00f3fia\/antropoz\u00f3fia tan\u00edt\u00e1saival mutat. T\u00f6bb \u00edr\u00e1s\u00e1ban is megeml\u00edt\u0151dik a reinkarn\u00e1ci\u00f3, valamilyen szinten, de ebben a kev\u00e9sb\u00e9 ismert elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben van az eg\u00e9sz gondolatk\u00f6r a legjobban \u00e9s a legdr\u00e1maibban \u00e1br\u00e1zolva.<\/p>\n

A vedant\u00e1val val\u00f3 foglalkoz\u00e1sa alatt \u00edrta meg utols\u00f3 reg\u00e9ny\u00e9t a Bibi<\/em>t, amelyet \u00e9let\u00e9ben nem siker\u00fclt befejeznie. Ezt fia G\u00e1rdonyi J\u00f3zsef eg\u00e9sz\u00edtette ki. A t\u00f6rt\u00e9net egyik szerepl\u0151j\u00e9ben Sz\u0151cs P\u00e9ter szem\u00e9ly\u00e9ben G\u00e1rdonyi minden bizonnyal saj\u00e1t mag\u00e1t mint\u00e1zta meg. A t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9n, amikor le\u00edrja az Indi\u00e1b\u00f3l hazatelep\u00fcl Sz\u0151cs P\u00e9ter h\u00e1z\u00e1t, a h\u00e1z el\u0151ter\u00e9ben h\u00e1rom szoboralakot szerepeltet.<\/p>\n

\"\"

Bertel Thorvaldsen: Krisztus<\/p><\/div>\n

\u201eAz egyik Thorvaldsen Krisztusa. A m\u00e1sik kett\u0151 idegen: egyik egy csaknem teljesen meztelen f\u00e9<\/em>rfi-figura, amint \u00fcl \u00e9s maga el\u00e9 b\u00e1mul; a m\u00e1sik szak\u00e1llas v\u00e9n, de szint\u00e9n nem eur\u00f3pai, \u2014 szint\u00e9n \u00fcl s irattekercset olvas. “<\/em>A k\u00e9t idegen szoborfigura a maga el\u00e9 b\u00e1mul\u00f3, medit\u00e1l\u00f3 Buddha \u00e9s a sz\u00f6veget olvas\u00f3 v\u00e9n, Shankara (hab\u00e1r ez ut\u00f3bbi a hagyom\u00e1ny szerint eg\u00e9szen fiatalon, 30 \u00e9ves kor\u00e1ban halt meg). A h\u00e1rom szobor, G\u00e1rdonyi szem\u00e9lyes vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 h\u00e1rom tan\u00edt\u00f3, a kereszt\u00e9nys\u00e9g, a buddhizmus \u00e9s a vedanta k\u00e9pvisel\u0151je.<\/p>\n

G\u00e1rdonyi vall\u00e1s\u00e1t, szem\u00e9lyes hit\u00e9t mindeddig nem siker\u00fclt senkinek sem kategoriz\u00e1lni, beskatuly\u00e1zni, mert p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli volt a maga idej\u00e9ben \u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151 volt a maga nem\u00e9ben. Minden \u00fat \u00e9rdekelte, amiben megl\u00e1tni v\u00e9lte az igazs\u00e1g egy-egy aspektus\u00e1t, az \u00e9g\u0151 seb\u00e9re a lehets\u00e9ges gy\u00f3gy\u00edrt.<\/p>\n

\u201e\u2026.az ember \u00f6ntudatlanul megyen az \u00faton, amelynek megtev\u00e9s\u00e9re az \u00e9gb\u0151l a f\u00f6ldre sz\u00e1llott. M\u00e1s utak ir\u00e1nt legfeljebb csak az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e9rt \u00e9rdekl\u0151dik, s a tariszny\u00e1j\u00e1ba nem szed fel m\u00e1st gy\u00f6nge gyermekkor\u00e1t\u00f3l kezdve, csak azt, amire a maga \u00fatj\u00e1n mag\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9ge van. Ilyen szempontb\u00f3l, meggondol\u00e1sb\u00f3l n\u00e9zve minden \u00e9letrajz \u00e9rdekes, ak\u00e1r kap\u00e1s\u00e9, ak\u00e1r katon\u00e1\u00e9, ak\u00e1r m\u0171v\u00e9sz\u00e9, ak\u00e1rmilyen ember\u00e9.\u201d<\/em><\/p>\n

\u201eA vall\u00e1soknak az a hib\u00e1juk, hogy hat\u00e1roltak: a dogm\u00e1k l\u00e9lek-telkek. K\u00f6r\u00fcl van ker\u00edtve minden telek. Az \u00e9n vall\u00e1som azonban hat\u00e1rtalan \u00e9s \u00edgy senkit se h\u00e1borgatok vele. Mert minden vall\u00e1sb\u00f3l kivettem, ami az \u00e9rtelmemnek \u00e9s sz\u00edvemnek megfelel, s meg\u00e9rtem, hogy mindenkinek m\u00e1s az arca, m\u00e1sf\u00e9le a gyomra, \u00e9s a szeme.\u201d <\/em>– Bibi<\/p>\n

Szem\u00e9lyes vall\u00e1sa, lelki \u00e9let\u00e9nek szakr\u00e1lis oldala t\u00f6bb tekintetben is megfelel annak, amit n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb Paul Brunton a mai kornak megfelel\u0151 vil\u00e1gszeml\u00e9letnek nevez, s mely szerinte h\u00e1rom elemet sz\u00fcks\u00e9ges tartalmaznia:<\/p>\n

 \u201eEl\u0151sz\u00f6r is azt a tant, hogy az emberben isteni l\u00e9lek van. M\u00e1sodszor azt az \u00f6r\u00f6mh\u00edrt, hogy ima, medit\u00e1ci\u00f3 \u00e9s tanul\u00e1s \u00fatj\u00e1n ezzel a l\u00e9lekkel kapcsolatba lehet ker\u00fclni. Harmadszor, a Visszahat\u00e1s T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek t\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a j\u00f3 gondolatok \u00e9s az igaz cselekedetek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t\u201d.<\/em> (4<\/em>)<\/em><\/p>\n

 <\/em><\/p>\n

G\u00e1rdonyi antropoz\u00f3fi\u00e1ja<\/strong><\/h3>\n

\u201eAgyaged\u00e9nybe z\u00e1rt isten-sug\u00e1r az ember. Ed\u00e9nyburkolat\u00e1t mozgathatja: j\u00e1rhat-kelhet vele, de csak a hal\u00e1l veheti ki, – ha ugyan maga \u00f6ssze nem t\u00f6ri a burkolat\u00e1t. Deh\u00e1t meg van az dr\u00f3tozva is er\u0151sen, s ha t\u00f6r\u00f6d-t\u00e9ped: f\u00e1j. \u00cdme: a f\u00e1jdalom is isteni b\u00f6lcsess\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kell\u00e9ke a rejtelmes ed\u00e9ny szerkezet\u00e9nek.\u201d- <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

Rudolf Steiner 1913-t\u00f3l szak\u00edtott hivatalosan a Teoz\u00f3fiai T\u00e1rsulattal \u00e9s hozta l\u00e9tre az Antropoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1got, mintegy hangs\u00falyozva, a keleti tanokat k\u00e9pvisel\u0151 teoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzattal szemben az \u00e1ltala fontosabbnak tartott Krisztus k\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyvonalat. T\u00e9nyk\u00e9nt kezeli az \u00e9rz\u00e9kfeletti, szellemvil\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, amely megismer\u00e9s\u00e9hez iskol\u00e1z\u00e1si utakat is biztos\u00edt. Ezen iskol\u00e1z\u00e1si gyakorlatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s egy ennek megfelel\u0151 erk\u00f6lcsi \u00e9letvitel megalapoz\u00e1s\u00e1val az ember megismerheti a szellemvil\u00e1g l\u00e9nyeit, folyamatait, illetve k\u00e9pet alkothat mag\u00e1nak az emberis\u00e9g, valamint a F\u00f6ld m\u00faltj\u00e1r\u00f3l \u00e9s lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151beli fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u201eAz antropoz\u00f3fia egy megismer\u00e9si \u00fat, mely az ember l\u00e9ny\u00e9ben l\u00e9v\u0151 szellemis\u00e9get a vil\u00e1gmindens\u00e9g szellemis\u00e9g\u00e9hez k\u00edv\u00e1nja vezetni.\u201d <\/em>Akik ezen a megismer\u00e9si \u00faton j\u00e1rnak, minden fizikai jelens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt, legyen az term\u00e9szeti vagy emberi, keresik a szellemi vonatkoz\u00e1sokat is. Ezt a keres\u00e9st \u201e\u00e9letsz\u00fcks\u00e9gletnek \u00e9rzik, mint az \u00e9hs\u00e9get \u00e9s szomj\u00fas\u00e1got<\/em>\u201d. Az antropoz\u00f3fi\u00e1ban vagy emberb\u00f6lcseletben a reinkarn\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a karma tana kieg\u00e9sz\u00fcl az \u00fagynevezett Krisztus-impulzussal. Az el\u0151z\u0151ekben t\u00e1rgyalt spiritizmussal \u00f6sszevetve, nincs semmilyen m\u00e9diumi jelleg\u0171, \u00f6ntudatlan k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s. A szellemi vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9t egy tudatos iskol\u00e1z\u00e1si \u00fat k\u00e9sz\u00edti el\u0151. Az iskol\u00e1z\u00e1s csak el\u0151k\u00e9sz\u00edti, megm\u0171veli a terepet, a megismer\u00e9s ide\u00e1lis esetben az emberi er\u0151fesz\u00edt\u00e9st\u0151l f\u00fcggetlen \u201ekegyelmi\u201d \u00e1llapot k\u00f6vetkezm\u00e9nye kell legyen. Hogyan nyilv\u00e1nulnak G\u00e1rdonyi \u00e9let\u00e9ben \u00e9s \u00edr\u00e1saiban mind ezek?<\/p>\n

 <\/strong><\/p>\n

Franklin Benj\u00e1min 13 er\u00e9nye \u00e9s Pitagorasz \u00f6nvizsg\u00e1lati m\u00f3dszere<\/strong><\/h3>\n

1881. szeptember 23. egy jeles nap G\u00e1rdonyi napl\u00f3j\u00e1ban. A nyarat Sz\u0151l\u0151sgy\u00f6r\u00f6k\u00f6n t\u00f6lt\u00f6tte \u00e9s nemr\u00e9g \u00fcnnepelte a 18. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t. Szabadidej\u00e9ben lelkes olvas\u00f3ja volt az \u00e9letrajzoknak. Ezek k\u00f6z\u00fcl egy, Franklin Benj\u00e1min \u00f6n\u00e9letrajza, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1ssal volt r\u00e1. Egy feh\u00e9r pap\u00edrra kim\u00e1solja azokat az \u00e9letszab\u00e1lyokat, melyeket Franklin \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze saj\u00e1t maga sz\u00e1m\u00e1ra a r\u00e9gi b\u00f6lcsek tan\u00edt\u00e1sai alapj\u00e1n. G\u00e1rdonyi az \u00edr\u00e1st bekeretezi, \u00e9s a falra akasztja eml\u00e9keztet\u0151\u00fcl. Ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve ez lett \u00e9lete zsin\u00f3rm\u00e9rt\u00e9ke. A G\u00e1rdonyi \u00e1ltal vez\u00e9rcsillagoknak nevezett 13 \u00e9letszab\u00e1ly a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n

    \n
  1. M\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g. Ne egy\u00e9l annyit, hogy oktalan \u00e1llatt\u00e1 l\u00e9gy s ne igy\u00e1l annyit, hogy a fejed g\u0151z\u00f6l\u00f6gj\u00f6n.<\/em><\/li>\n<\/ol>\n

         2. Hallgatags\u00e1g. Csak azt besz\u00e9ld, ami neked vagy m\u00e1soknak haszn\u00e1l<\/em><\/p>\n

        3. Rend. Minden t\u00e1rgynak meglegyen a maga helye. Minden id\u0151dnek szentelj id\u0151db\u0151l egy r\u00e9szt.<\/em><\/p>\n

        4. Hat\u00e1rozotts\u00e1g. Hat\u00e1rozd el magad arra, amit tenni akarsz \u00e9s hajtsd v\u00e9gre, amit hat\u00e1rozt\u00e1l.<\/em><\/p>\n

        5. Megel\u00e9ged\u00e9s. Ne t\u00e9gy haszontalan kiad\u00e1st sem magad\u00e9rt, sem m\u00e1sok\u00e9rt, azaz ne l\u00e9gy t\u00e9kozl\u00f3.<\/em><\/p>\n

        6. Szorgalom. Ne vesztegesd az id\u0151t. Foglalkozz\u00e1l folytonosan valamely hasznos munk\u00e1val s csak azt cselekedd, ami sz\u00fcks\u00e9ges.<\/em><\/p>\n

        7. \u0150szintes\u00e9g. Ne haszn\u00e1lj soha \u00e1lutakat. Vez\u00e9reltesd \u00e1rtatlans\u00e1g \u00e9s igazs\u00e1g \u00e1ltal gondolatidat.<\/em><\/p>\n

       8. Igazs\u00e1goss\u00e1g. Senkivel igaztalanul ne b\u00e1nj \u00e9s tedd meg mindenkinek azon szolg\u00e1latot, melyet t\u0151led jogosan megv\u00e1rhat.<\/em><\/p>\n

       9. J\u00e1mbors\u00e1g. Ker\u00fcld a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9geket. A s\u00e9rt\u00e9sek\u00e9rt ne forralj bossz\u00fat, hab\u00e1r hiszed is, hogy meg\u00e9rdemlen\u00e9k azt.<\/em><\/p>\n

      10. Tisztas\u00e1g. Ne t\u0171rj semmi tiszt\u00e1talans\u00e1got se magadon, se ruh\u00e1don, se lakodban.<\/em><\/p>\n

      11. Nyugodts\u00e1g. Ne ingereld f\u00f6l magadat holmi csek\u00e9lys\u00e9gek vagy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kiker\u00fclhetetlen esem\u00e9nyek \u00e1ltal. <\/em><\/p>\n

      12. Szem\u00e9rmess\u00e9g. V\u00e9nusnak csak ritk\u00e1n \u00e1ldozz\u00e1l.<\/em><\/p>\n

      13. Al\u00e1zatoss\u00e1g. K\u00f6vesd J\u00e9zus \u00e9s Sz\u00f3krat\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t.<\/em> – 73.5.1. ltsz.<\/p>\n

    G\u00e1rdonyi J\u00f3zsef az \u00c9l\u0151 G\u00e1rdonyi<\/em>ban, ahol eddig id\u00e9zi apja napl\u00f3j\u00e1nak bejegyz\u00e9s\u00e9t, m\u00e9g annyi megjegyz\u00e9st f\u0171z hozz\u00e1, hogy: \u201eAkik szemt\u0151l szembe l\u00e1tt\u00e1k G\u00e1rdonyi G\u00e9z\u00e1t, r\u00e1mondhatj\u00e1k, hogy csak\u00fagyan ilyen volt.\u201d <\/em>Ezt a k\u00f6zeli bar\u00e1tai visszaeml\u00e9kez\u00e9sei is egy\u00f6ntet\u0171en meger\u0151s\u00edtik.<\/p>\n

    G\u00e1rdonyi Franklin \u00f6nnevel\u00e9si p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve t\u00e1bl\u00e1zatban beosztotta a hetek napjait, k\u00fcl\u00f6n bontva minden h\u00e9tre egy-egy er\u00e9ny gyakorl\u00e1s\u00e1t. Franklin els\u0151 h\u00e9ten a M\u00e9rt\u00e9letess\u00e9get t\u0171zte ki c\u00e9lul. Minden este be\u00edrta a t\u00e1bl\u00e1zatba, hogy a nap sor\u00e1n melyik er\u00e9ny ellen v\u00e9tett. Ezt \u00edgy v\u00e9gezte 13 h\u00e9ten kereszt\u00fcl, majd el\u00f6lr\u0151l kezdte. Egy \u00e9vben n\u00e9gy alkalommal siker\u00fclt ezt teljes\u00edtenie, mindaddig, am\u00edg ez term\u00e9szet\u00e9v\u00e9 nem v\u00e1lt. Franklin \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban m\u00e9g egy gyakorlatot tett a 13 er\u00e9ny mell\u00e9, amely mintegy \u00f6sszefoglal\u00e1sa, megkoron\u00e1z\u00e1sa volt ezeknek. \u201eMajd eszembe vettem, hogy Pitagorasznak az Aranyversben adott tan\u00e1cs\u00e1hoz h\u00edven \u00f6nvizsg\u00e1lat volna sz\u00fcks\u00e9ges naponk\u00e9nt; ehhez pedig a k\u00f6vetkez\u0151 rendszert dolgoztam ki.\u201d<\/em><\/p>\n

    Pitagorasz Aranyverse<\/em> tulajdonk\u00e9ppen egy ilyen \u00e9letszab\u00e1ly le\u00edr\u00e1s a tan\u00edtv\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek idevonatkoz\u00f3 versszaka a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hangzik:<\/p>\n

     \u201eNe engedd az \u00e1lmot l\u00e1gy szemh\u00e9jadra nehezedni, am\u00edg sz\u00e1mot nem adt\u00e1l h\u00e1romszorosan minden aznapi tettr\u0151l: Hol t\u00e9r\u00fcltem el? Mit k\u00f6vettem el? Mely k\u00f6teless\u00e9gemet hanyagoltam el? Els\u0151 tettedn\u00e9l kezdve haladj sorban, majd ezut\u00e1n, ha hitv\u00e1nyakat k\u00f6vett\u00e9l el, korhold magad, ha j\u00f3kat \u00f6rvendj!\u201d<\/em> (5<\/em>)<\/em><\/p>\n

    A 13 er\u00e9ny napi szint\u0171 megfigyel\u00e9se a nap v\u00e9g\u00e9n egy \u00f6nvizsg\u00e1lattal z\u00e1rult. Ez a nap esem\u00e9nyeit, tetteit, gondolatait \u00e9s \u00e9rzelmeit elemezte v\u00e9gig. Ehhez Franklin a 3. sz\u00e1m\u00fa Rend er\u00e9nynek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a napi tev\u00e9kenys\u00e9gei szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra m\u00e9g egy t\u00e1bl\u00e1zatot k\u00e9sz\u00edtett, amelyben felv\u00e1zolt egy maga sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6vetend\u0151 napirendet. Ugyanezt tette G\u00e1rdonyi is, annyi kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel, hogy el\u0151\u00edrt mag\u00e1nak m\u00e9g egy kis reggeli testmozg\u00e1st is, illetve napi egy \u00f3ra zongora, heged\u0171 vagy rajz gyakorl\u00e1s\u00e1t. A m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtett \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lekben <\/em>fiainak is ezt a fontos gyakorlatot k\u00f6t\u00f6tte lelk\u00fckre:<\/p>\n

    \u201eSz\u00fcntelen kell a lelk\u00fcnket vizsg\u00e1lnunk.  A delfi j\u00f3sh\u00e1z homlok\u00adirata b\u00f6lcs int\u0151! A t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s \u00fatj\u00e1n az haladhat biztosan, aki a gyepl\u0151t \u00e9ber vizsg\u00e1lattal tartja mindig a mark\u00e1ban…”  <\/em><\/p>\n

    Benj\u00e1min Franklin sz\u00e1mad\u00e1sa \u00e9let\u00e9r\u0151l <\/em>c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1s nemcsak G\u00e1rdonyi G\u00e9za \u00e9let\u00e9re gyakorolt nagy hat\u00e1st. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, a legnagyobb magyar, figyelm\u00e9t is felkeltette, aki hasonl\u00f3an gyakorolta a 13 \u00e9letviteli szab\u00e1lyt, \u00e9s \u0151 is t\u00e1bl\u00e1zatokat k\u00e9sz\u00edtett. M\u00e9g egy kort\u00e1rs nevet kell megeml\u00edten\u00fcnk, aki ebben szint\u00e9n Franklin p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette, az orosz Lev Tolsztoj. \u0150 is hasonl\u00f3 \u00e9letviteli szab\u00e1lyokat \u00edr el\u0151 mag\u00e1nak, amir\u0151l Napl\u00f3<\/em>ja tan\u00faskodik. G\u00e1rdonyi eset\u00e9ben a mindennapi \u00f6nvizsg\u00e1lat kieg\u00e9sz\u00fclt m\u00e9g egy \u00f6nismereti elj\u00e1r\u00e1ssal. \u00c1gya mellett mindig egy f\u00fczetet tartott az \u00e1lmai feljegyz\u00e9s\u00e9re. A hagyat\u00e9kban t\u00f6bb ilyen f\u00fczet van tele\u00edrva.<\/p>\n

    Benj\u00e1min Franklin \u00e9s G\u00e1rdonyi \u00f6nvizsg\u00e1lati m\u00f3dszer\u00e9t egyes kereszt\u00e9ny misztikusok is alapvet\u0151 napi gyakorlatk\u00e9nt tan\u00edtj\u00e1k. Ez a m\u00f3dszer nagy hasonl\u00f3s\u00e1got mutat az antropoz\u00f3fiai iskol\u00e1z\u00e1s, egyik gyakorlatsor\u00e1val, az \u00f6t alapgyakorlattal \u00e9s a napi visszatekint\u00e9s gyakorlat\u00e1val. Az antropoz\u00f3fia ez ut\u00f3bbit R\u00fcckschau-nak nevezi.  A gyakorlatot minden este elalv\u00e1s el\u0151tt kell elv\u00e9gezni, de egy \u00e9rdekes v\u00e1ltoztat\u00e1ssal, \u00fagy hogy az esem\u00e9nyeket id\u0151ben visszafel\u00e9 pergetve, azaz ford\u00edtott sorrendben j\u00e1tsszuk le \u00f6nmagunkban, a k\u00e9pzelet\u00fcnk seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. \u00d6nmagunkat mindv\u00e9gig objekt\u00edven szeml\u00e9lve, mintha egy k\u00fcls\u0151 szem\u00e9lyt figyeln\u00e9nk meg. A 13 \u00e9letszab\u00e1ly vagy er\u00e9ny pedig megfeleltethet\u0151 az antropoz\u00f3fia \u00f6t alapgyakorlat\u00e1nak. Ezeket egyenk\u00e9nt egy-egy h\u00f3nap id\u0151tartamig javasolt haszn\u00e1lni. A Steiner \u00e1ltal tan\u00edtott gyakorlatsor:<\/p>\n

      \n
    1. Gondolat gyakorlat. T\u00e1rgyilagoss\u00e1g a gondolkod\u00e1sban \u00e9s a v\u00e9lem\u00e9nyalkot\u00e1sban. A gondolatok \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1sa egy t\u00e1rgyra.<\/li>\n
    2. Akarat gyakorlat. K\u00f6vetkezetess\u00e9g a tettekben. Egy cselekedett elv\u00e9gz\u00e9se minden nap egy meghat\u00e1rozott id\u0151ben 1-2 h\u00e9ten kereszt\u00fcl.<\/li>\n
    3. \u00c9rz\u00e9s gyakorlat. Kiegyens\u00falyozotts\u00e1g az \u00e9rzelmek ter\u00fclet\u00e9n. Ker\u00fclni a v\u00e9gletes \u00e9rzelmi megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat.<\/li>\n
    4. Pozitivit\u00e1s az \u00e9lettel szemben.<\/li>\n
    5. Rugalmas \u00e9letfelfog\u00e1s. Elfogulatlans\u00e1g.(6)<\/li>\n<\/ol>\n

      Az antropoz\u00f3fiai m\u00f3dszer fel\u00e9p\u00edt\u00e9se gyakorlatilag megegyezik Franklin\u00e9val. Egy nagyon hasonl\u00f3 \u00f6nmegfigyel\u00e9si gyakorlat, amelynek megfelel\u0151 haszn\u00e1lata \u00f6nismerethez vezet. K\u00f6vetkezetes alkalmaz\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1sa G\u00e1rdonyi \u00e9s Tolsztoj eset\u00e9ben is t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1that\u00f3, a l\u00e9lek \u00e9s a test kapcsolata meglazul. A test t\u00e1rgyiasul\u00e1s\u00e1val a szellemi oldal er\u0151s\u00f6dik.<\/p>\n

      Amennyiben G\u00e1rdonyi \u00e9veken kereszt\u00fcl gyakorolta a 13 \u00e9letviteli szab\u00e1lyt, melyhez est\u00e9nk\u00e9nt m\u00e9g egy napi \u00f6nvizsg\u00e1lat is hozz\u00e1j\u00e1rult, m\u00e1rpedig \u00fagy t\u0171nik, hogy gyakorolta, akkor tulajdonk\u00e9ppen az antropoz\u00f3fia iskol\u00e1z\u00e1si \u00fatj\u00e1t, m\u00f3dszer\u00e9t v\u00e9gezte. Van esetleg erre m\u00e1s hasonl\u00f3 p\u00e9lda? Van.<\/p>\n

      A G\u00e1rdonyit j\u00f3l ismer\u0151 igazi bar\u00e1tai, \u00edr\u00f3t\u00e1rsai, mint p\u00e9ld\u00e1ul M\u00e1rai S\u00e1ndor, egy id\u0151szakban a magyar Tolsztojk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k, \u00e9s nem ok n\u00e9lk\u00fcl. A k\u00e9t \u00edr\u00f3 szellemis\u00e9ge, vil\u00e1gn\u00e9zete t\u00f6bb vonatkoz\u00e1sban is megegyezik. Azon t\u00fal, hogy mindketten irodalommal foglalkoztak, vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00fck nagyon k\u00f6zel \u00e1llt egym\u00e1shoz. G\u00e1rdonyi figyelemmel k\u00f6vette Tolsztoj munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Ismerte \u00edr\u00e1sait, m\u00e9g egy verset is \u00edrt neki. A term\u00e9szet szeretete, a gyermekek tisztelete, az igazs\u00e1g kutat\u00e1sa, de legf\u0151k\u00e9ppen Krisztus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben biztosan rokon lelkek voltak. \u00c9rdekes egybees\u00e9s m\u00e9g, hogy napl\u00f3juk alapj\u00e1n egy fontos k\u00e9rd\u00e9st szinte egyszerre oldottak meg.<\/p>\n

      Tolsztoj napl\u00f3jegyzete 1910-ben:<\/p>\n

      \u201eJanu\u00e1r 21. Azt mondjuk a l\u00e9lek tov\u00e1bb \u00e9l a hal\u00e1l ut\u00e1n. De ha a l\u00e9lek tov\u00e1bb \u00e9l a hal\u00e1l ut\u00e1n, akkor \u00e9lnie kellett az \u00e9let el\u0151tt is. Az egyoldal\u00fa \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak nincs \u00e9rtelme. <\/em><\/p>\n

      \u00c1prilis 29. A tudat fel\u00e9breszt az \u00e1lomb\u00f3l. Ugyan\u00edgy, csak az \u00f6ntudat \u2013 ki vagyok \u00e9n, – k\u00e9pes fel\u00e9breszteni a hamis testi \u00e9letb\u0151l. A l\u00e9lek a tudat. <\/em><\/p>\n

      \u2026\u2026 Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy \u00e9n valamif\u00e9le t\u00e9ren \u00e9s id\u0151n k\u00edv\u00fcli dolog vagyok\u2026 Az egyetlen, ami t\u00e9nylegesen l\u00e9tezik. B\u00e1rmi, ami testi, ad\u00f3dhat a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeib\u0151l, csak egyed\u00fcl a tudat nem. A tudat pedig minden. (Ez j\u00f3.)\u201d (7<\/em>)<\/em><\/p>\n

      G\u00e1rdonyin\u00e1l ez meglehet\u0151sen t\u00f6m\u00f6ren fogalmazva \u00edgy hangzik valamikor 1911-ben: Esem\u00e9nyek tekintem, a l\u00e9lek \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak kezdettelens\u00e9g\u00e9t, hogy megfejtettem. (<\/em>8<\/em>)<\/em><\/p>\n

      Rudolf Steiner sajnos nem ismerte az \u201eegri remete\u201d \u00edr\u00e1sait, \u00edgy nem tudjuk, mit \u00e1llap\u00edtott volna meg vele kapcsolatban. Jasznaja Poljana remet\u00e9j\u00e9vel azonban m\u00e1s a helyzet. Steiner olvasta Tolsztoj n\u00e9met ford\u00edt\u00e1sban megjelent \u00edr\u00e1sait. Azon t\u00fal, hogy gyakran eml\u00edtette Tolsztojt, legal\u00e1bb k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkalommal tartott olyan el\u0151ad\u00e1st, amely eg\u00e9sz\u00e9ben Tolsztoj \u00edr\u00e1sait \u00e9s gondolatait elemezte a szellemtudom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l. \u201eAz a nagyszer\u0171 Tolsztojn\u00e1l, hogy ki akarja emelni az emberi l\u00e9nyt gondolatainak sz\u0171k k\u00f6r\u00e9b\u0151l, \u00e9s lelkileg akarja elm\u00e9ly\u00edteni, meg akarja mutatni neki, hogy az ide\u00e1lok nem k\u00edv\u00fcl vannak az anyagi vil\u00e1gban, hanem csak a l\u00e9lekb\u0151l \u00e1radhatnak.\u201d (<\/em>9<\/em>)<\/em><\/p>\n

      Az egyik J\u00e1nos evang\u00e9liumhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 1909-ben elhangzott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, \u00fagy besz\u00e9l Tolsztojr\u00f3l, mint aki maga is abb\u00f3l a szellemi forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik, amely a teoz\u00f3fia (k\u00e9s\u0151bbi megnevez\u00e9ssel antropoz\u00f3fia) forr\u00e1sa is.<\/p>\n

      \u201eTolsztoj \u00edr\u00e1saiban vannak olyan oldalak, ahol a teoz\u00f3fiai igazs\u00e1g bizonyos m\u00e9ly ismeretei elemi er\u0151vel t\u00e1rulnak fel.\u201d(10<\/em>)<\/em><\/p>\n

      Rudolf Steiner olvasm\u00e1nyai \u00e9s szellemtudom\u00e1nyos kutat\u00e1sai alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta ezt Tolsztojr\u00f3l. G\u00e1rdonyir\u00f3l \u00edr\u00e1sai ismeret\u00e9ben, mit mondhatott volna?<\/p>\n

      Az antropoz\u00f3fia szellemis\u00e9g\u00e9nek megnyilv\u00e1nul\u00e1sa G\u00e1rdonyi \u00edr\u00e1saiban<\/strong><\/h4>\n

      Az a szellemis\u00e9g, amely \u00e1thatja a G\u00e1rdonyi \u00e9letm\u0171vet, legink\u00e1bb az antropoz\u00f3fia vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9hez \u00e1ll a legk\u00f6zelebb. Az al\u00e1bbiakban els\u0151sorban h\u00e1rom \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, valamint c\u00e9dul\u00e1kra \u00edrt jegyzeteib\u0151l haszn\u00e1ln\u00e1nk fel az ezt meger\u0151s\u00edt\u0151 id\u00e9zeteket. A h\u00e1rom m\u0171 a Szenvedi akarok<\/em>, a Bibi<\/em>, valamint az \u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek. <\/em>(A Bibi<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyt az \u00edr\u00f3 fia, G\u00e1rdonyi J\u00f3zsef fejezte be apja jegyzetei alapj\u00e1n. \u00cdgy n\u00e9h\u00e1ny id\u00e9zet a kettej\u00fck gondolatvil\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zheti.)<\/p>\n

      Az antropoz\u00f3fia az emberi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n seg\u00edt a szellemi kapcsol\u00f3d\u00e1sok megl\u00e1t\u00e1s\u00e1ban \u00e9s az ennek megfelel\u0151 alkalmaz\u00e1sban. A nevel\u00e9sben, a mez\u0151gazdas\u00e1gban, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben, az orvosl\u00e1sban, a m\u0171v\u00e9szetekben vagy ak\u00e1r a vall\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. Ezek a ter\u00fcletek G\u00e1rdonyi \u00e9let\u00e9ben is fontos szerephez jutottak \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Egerbe val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n teljesedtek ki.<\/p>\n

      A bels\u0151 \u00faton val\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s nagy el\u0151seg\u00edt\u0151je lehet a term\u00e9szetk\u00f6zelis\u00e9g, illetve a term\u00e9szet megfigyel\u00e9se, az \u00e9vszakok ritmus\u00e1ba val\u00f3 bele\u00e9l\u00e9s. Ez az antropoz\u00f3fiai iskol\u00e1z\u00e1s egyik gyakorlata is egyben.<\/p>\n

      \u201eSokan azt v\u00e9lik, hogy aki visszavonultan \u00e9l, nem t\u00f6rt\u00e9nik vele semmi. Pedig dehogynem. Az emberi l\u00e9lek nem olyan, mint a befagyott t\u00f3 a mag\u00e1ny\u00e1ban sem. S\u0151t \u00e9ppen a mag\u00e1nyban bontakozik ki, mikor csakis mag\u00e1val foglalkozik.
      \nAki visszavonultan \u00e9l, nagyobb vil\u00e1gokat fedez fel, mint aki utazik. Csat\u00e1kat \u00e9l \u00e1t, s f\u00f6ldreng\u00e9seket, s egy-egy t\u00f6rt\u00e9nelmet, amely a l\u00e9lek vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelme.\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201e- H\u00e1t \u00e9n idej\u00e9n r\u00e1eszm\u00e9ltem, – folytatta Sz\u0151cs P\u00e9ter a pip\u00e1j\u00e1t a szoba sark\u00e1ba \u00e1ll\u00edtva, – otthagytam a nyugtalans\u00e1got. Idej\u00f6ttem. Itt \u00e9rzem, hogy a f\u00f6ld benne van a v\u00e9gtelens\u00e9g kebel\u00e9ben. A f\u00f6ldi \u00f3r\u00e1k \u00f6ssze vannak igaz\u00edtva az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g nagy \u00f3r\u00e1j\u00e1val. A l\u00e9lek nyugalm\u00e1t \u00e9n megtal\u00e1ltam.\u201d – <\/em>Bibi<\/p>\n

      A term\u00e9szettudom\u00e1nyokkal kapcsolatos k\u00f6nyvei nem csak egy elm\u00e9leti ig\u00e9nyt el\u00e9g\u00edtettek ki, hanem egy\u00fctt \u00e9lt ezekkel a folyamatokkal, esem\u00e9nyekkel. N\u00f6v\u00e9nygy\u0171jt\u0151ket \u00e9s mikroszk\u00f3pot is haszn\u00e1lt. Ehhez els\u0151sorban a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcli arbor\u00e9tumszer\u0171 kert n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ga biztos\u00edtott terepet, valamint a v\u00e1rost k\u00f6rnyez\u0151 term\u00e9szet. Megfigyel\u00e9seinek egyik tudom\u00e1nyos kuri\u00f3zuma egy bika p\u00f3k<\/em> le\u00edr\u00e1sa, melyet Herman Ott\u00f3 is igazolt. A Titkosnapl\u00f3ban<\/em> egy teljes \u00e9v ilyen jelleg\u0171 megfigyel\u00e9seit mutatja be A term\u00e9szet kalend\u00e1riuma<\/em> fejezetben.<\/p>\n

      \u201eA term\u00e9szet az Isten pikt\u00far\u00e1ja. B\u00e1rhov\u00e1 n\u00e9z a j\u00f3l\u00e1t\u00e1s\u00fa szem, minden\u00fctt gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dik benne. Semmise r\u00fat, amit az ember keze meg nem v\u00e1ltoztatott. Csakhogy sz\u00e1zezer ember k\u00f6z\u00f6tt egy van, aki l\u00e1tja.\u201d- 74.56.1. ltsz.<\/em><\/p>\n

       \u201eEbben a mi f\u00f6ldi vil\u00e1gunkban azt l\u00e1tjuk, hogy ha k\u00fcl\u00f6n is megvan minden f\u0171sz\u00e1lnak az \u00e9lete, a sok f\u0171sz\u00e1l egybetartozik s a neve r\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n \u00e9l minden fa, de r\u00e9sze az erd\u0151nek. K\u00fcl\u00f6n a foly\u00f3, de r\u00e9sze a tengernek. K\u00fcl\u00f6n a tenger, de r\u00e9sze a F\u00f6ldnek. K\u00fcl\u00f6n a F\u00f6ld, de r\u00e9sze a Nap-csoportnak. K\u00fcl\u00f6n a Nap-csoport, de r\u00e9sze a Mindens\u00e9gnek. H\u00e1t m\u00e9rt \u00e9ppen az ember \u00e9lne \u00fagy itt ezen a F\u00f6ld\u00f6n, s azt\u00e1n a t\u00f6bbi csillagok mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel jutna a Mennyorsz\u00e1gba? Az ember lak\u00f3helye nemcsak a F\u00f6ld, hanem a Mindens\u00e9g is.\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201eMikor azt l\u00e1tom, hogy a teremt\u00e9sben minden egybetartozik, l\u00e1ncolatos, egyik a m\u00e1sikb\u00f3l folyik, k\u00f6vetkezik, egyik \u00e9let a m\u00e1sikkal kapcsolatos, mert hiszen a f\u00f6lddel is kapcsolatos, -m\u00e9rt \u00e9ppen csak az \u00e1llat volna az, amelynek semmi egy\u00e9b kapcsolata nem volna az emberrel, csak \u00e9pp amennyi a konyh\u00e1j\u00e1ra, gazdas\u00e1g\u00e1ra, mulats\u00e1g\u00e1ra, ipar\u00e1ra vonatkozik? S ha a mindens\u00e9gben is megismerj\u00fck az azonoss\u00e1g t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t, hogyan v\u00e9lheti n\u00e9melyik ember, hogy a f\u00f6ldi \u00e9letnek nincs kapcsolata a mindens\u00e9g \u00e9let\u00e9vel? Ha m\u00e1r vagyok, m\u00e9rt ism\u00e9t \u00e9s tov\u00e1bb ne legyek? Buddha szerint milli\u00f3nyi \u00e9vekig \u00e9l\u00fcnk, azt\u00e1n a Parinirv\u00e1n\u00e1ban m\u00e9giscsak elolvadunk. H\u00e1t akkor m\u00e1r csak egy, hogy sz\u00e1z \u00e9v keret\u00e9n bel\u0151l vagy sz\u00e1z \u00e9v keret\u00e9n t\u00fal terjed-e a l\u00e9t. Ha a mat\u00e9ri\u00e1r\u00f3l megbizony\u00edthat\u00f3, hogy elm\u00falhatatlan, m\u00e9rt \u00e9ppen a l\u00e9lek volna m\u00falhat\u00f3? A materialist\u00e1k szerint a l\u00e9lek is mat\u00e9ria, h\u00e1t akkor m\u00e9g \u00fagy se m\u00falhatik el. A vedantist\u00e1knak m\u00e9g a mat\u00e9ria is l\u00e9lek, teh\u00e1t csak az a v\u00e9ge, hogy \u00e9lt\u00fcnk v\u00e9gtelen.\u201d- <\/em>Bibi<\/p>\n

      A gyermek l\u00e9ny\u00e9nek \u00e9s nevel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se m\u00e9g tan\u00edt\u00f3 korszak\u00e1b\u00f3l foglalkoztatta G\u00e1rdonyit. A Waldorf pedag\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, melyet 1919-ben N\u00e9metorsz\u00e1gban hoztak l\u00e9tre bizonyosan nem hallhatott. Ezzel a kezdem\u00e9nyez\u00e9ssel Steiner az emberk\u00f6zpont\u00fa nevel\u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t k\u00edv\u00e1nta megval\u00f3s\u00edtani. Az al\u00e1bbi k\u00e9t id\u00e9zet viszont olyan l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot fogalmaz meg, amelyet nemcsak a Waldorf, hanem b\u00e1rmilyen pedag\u00f3gia a z\u00e1szlaj\u00e1ra t\u0171zhet.<\/p>\n

      \u201eElv\u00e9gre: mi a gyermek? Magasb\u00f3l j\u00f6tt vend\u00e9g. Aki nem tudja is, \u00e9rzi. \u00c9rzi, hogy a gyermek fej\u00e9n a magass\u00e1g csillagainak egy sug\u00e1rt\u00f6red\u00e9ke hamvadoz. \u00c9rzi, hogy valami szent kapcsolat a gyermek, valami szent kapcsolat, valami nagy \u00e9l\u0151 vil\u00e1g-titokkal, amelyb\u0151l a f\u00f6ldi szem nem l\u00e1that egyebet, csak az ilyen kis hozz\u00e1\u00e9rkez\u0151 \u00e9l\u0151 jeleket.\u201d \u2013 <\/em>Szenvedni akarok<\/p>\n

       <\/em><\/p>\n

      Kezd\u0151 tan\u00edt\u00f3nak<\/u>
      \n<\/strong>Mikor el\u0151sz\u00f6r l\u00e9psz az iskol\u00e1ba,
      \nlegyen arcodon J\u00e9zus ny\u00e1jass\u00e1ga:
      \nsz\u00f3l\u00edtsd k\u00f6r\u00e9d a kisgyermekeket,
      \n\u00e9s simogasd meg kezecsk\u00e9j\u00fcket.<\/p>\n

      S ha l\u00e1tsz k\u00f6z\u00f6tt\u00fck r\u00fatat, rongyosat,
      \ngyermeki arccal b\u00fab\u00e1natosat,
      \nismerd meg benn a kor\u00e1n-szenved\u0151t, –
      \ns \u00f6leld magadhoz, \u00e9s cs\u00f3kold meg \u0151t.<\/p>\n

      Az antropoz\u00f3fia tan\u00edt\u00e1sa szerint, minden egyes n\u00e9p egy csakis hozz\u00e1 tartoz\u00f3 n\u00e9pl\u00e9lek, m\u00e1s sz\u00f3val egy saj\u00e1t arkangyal vezet\u00e9se alatt \u00e1ll. El\u0151deink ezt az arkangyalt a magyarok isten\u00e9nek nevezt\u00e9k. Pet\u0151fihez hasonl\u00f3an ezt G\u00e1rdonyi is \u00edgy l\u00e1tta \u00e9s nemr\u00e9g Pi\u00f3 atya is \u00edgy gondolta.<\/p>\n

      \u201eA magyarok isten\u00e9r\u0151l <\/em>a Sz\u00e1zadok 1906. decemberi sz\u00e1m\u00e1ban egy pap \u00e1ll\u00edtja, hogy sohse volt. A kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u0151tt minden nemzetnek megvolt a maga nemzeti istene, m\u00e9rt \u00e9ppen a magyarnak ne volt volna? A cikk\u00edr\u00f3 persze ezzel nem foglalkozik. Neki el\u00e9g az, hogy led\u00f6nt egy sz\u00e9p hagyom\u00e1nyt. Hogy hely\u00e9be nem \u00e1ll\u00edt semmit, arra nem gondol. Ezek a tudom\u00e1ny mai vand\u00e1ljai.\u201d \u2013 <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

      A reinkarn\u00e1ci\u00f3 \u00e9s karma nem csak egy elvont gondolat volt sz\u00e1m\u00e1ra. T\u00f6bb \u00edr\u00e1s\u00e1ban is rejtetten vagy ny\u00edltan ott van elhintve ez a tan\u00edt\u00e1s.<\/p>\n

      Halhatatlans\u00e1g. \u201eSzedj\u00fck \u00f6ssze a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l a t\u00edz legnagyobb b\u00f6lcset, aki legt\u00f6bbet gondolkodott az \u00e9letr\u0151l. Ak\u00e1r Keleten, ak\u00e1r Nyugaton, ak\u00e1rmilyen n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ltek, gondolkod\u00e1suk azzal v\u00e9gz\u0151dik, hogy az emberi \u00e9let nem kezd\u0151dhetett ezen a F\u00f6ld\u00f6n, s nem v\u00e9gz\u0151dhetik ezen a F\u00f6ld\u00f6n. \u2014 Persze akik sohse j\u00e1rt\u00e1k az elm\u00e9lked\u00e9s m\u00e9lys\u00e9geit \u00e9s magass\u00e1gait, akik csak gondolnak, de nem gondolkodnak, v\u00e1llat vonnak erre.\u201d – <\/em>73.41.1. ltsz.<\/p>\n

      \u201eTestbe foglalt l\u00e9lek vagyok. Nem tudom, ez h\u00e1nyadik testem. Addig \u00e9l\u00fcnk a F\u00f6ld\u00f6n, m\u00edg tiszt\u00e1n \u00e9rezz\u00fck, hogy az \u00c9N, az nem a test. A test romland\u00f3 h\u00fas. Az eml\u00e9kez\u00e9s teher, batyu. A l\u00e9lek visszasz\u00e1ll Istenhez.\u201d <\/em>\u2013 jegyzet c\u00e9dula az Isten rabjaihoz.<\/p>\n

      \u201eAz ember nem hal meg, csak a teste. De az ember nem a teste, s \u00e9ppens\u00e9ggel nem akkor, amikor m\u00e1r a f\u00f6ldben van. Az ember a l\u00e9lek. A l\u00e9lek nincs a f\u00f6ldben.<\/em><\/p>\n

       A l\u00e9lek mag\u00e1val viszi az \u00f6r\u00f6k \u00e9let l\u00e1ngj\u00e1t a szellemi vil\u00e1gba \u00e9s Isten l\u00e1b\u00e1n\u00e1l \u00e1ll meg, ahonnan egykor elbocs\u00e1t\u00f3dott. Valaki utaztat sok embert valahova. Mi is utaz\u00f3k vagyunk. Ki utaztat benn\u00fcnket? – nem ismerj\u00fck. L\u00e1tjuk azonban, hogy b\u00f6lcs \u00e9s er\u0151s. Micsoda \u0151r\u00fclt vagy buta ember az, aki azt
      \nv\u00e9li r\u00f3la, hogy annyi milli\u00f3 embert ok n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl utaztat.\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201e\u00c9n hiszek a reinkarn\u00e1ci\u00f3ban, a l\u00e9lek meg\u00fajhod\u00e1s\u00e1ban. K\u00fcl\u00f6nben mi \u00e9rtelme lenne \u00e9let\u00fcnknek? M\u00e9rt hal meg Pet\u0151fi 26 \u00e9ves kor\u00e1ban \u00e9s Fadrusz 45 \u00e9ves kor\u00e1ban? Hov\u00e1 r\u00f6ppent ez a k\u00e9t hatalmas alkot\u00f3 szellem?<\/em><\/p>\n

       A semmibe? <\/em><\/p>\n

      \u00dajra sz\u00fclet\u00fcnk. <\/em><\/p>\n

      Mindenki mag\u00e1val hozza az utaz\u00f3t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t az \u00c9gb\u0151l a F\u00f6ldre. A t\u00e1sk\u00e1ban ott
      \nvannak a szersz\u00e1mok, amelyek itt is nekival\u00f3k. Az ember m\u00e1r gyermeks\u00e9g\u00e9ben az ir\u00e1nt a foglalkoz\u00e1s ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik legjobban, amelyre sz\u00fcletett. A kis Vecsey m\u00e1r \u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban \u00fagy ny\u00fal a heged\u0171h\u00f6z, mint aki valamikor muzsikus volt, de abba kellett hagynia, s most \u00faj er\u0151t, \u00faj kedvet kapva folytatja a r\u00e9git. Mily hamar otthon van ism\u00e9t a hangok vil\u00e1g\u00e1ban! Ami fog\u00e1sokat m\u00e1s t\u00edz \u00e9vig, h\u00fasz \u00e9vig tanul, azt egy-k\u00e9t nap alatt m\u00e1r tudja. Deh\u00e1t hogyisne: csak
      \naz \u00faj kezet kell belegyakorolnia. Lelk\u00e9ben a tud\u00e1s alapja megvan. Liszt Ferenc m\u00e1r hat \u00e9veskor\u00e1ban nem a zongora ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt e legjobban? H\u00e1ny gyermek n\u0151 fel a zongora mellett, s nem \u00e9rdekl\u0151dik ir\u00e1nta! Munk\u00e1csy inas-kor\u00e1ban reszketett a fest\u00e9k\u00e9rt \u00e9s az ecset\u00e9rt. H\u00e1ny asztalosinas, akinek szint\u00e9n sokszor a kez\u00e9be nyomj\u00e1k az ecsetet, de csak esz\u00e9be se jut, hogy m\u00e1st is fessen, mint amit musz\u00e1j. Nemcsak a po\u00e9ta sz\u00fcletik: mindenki sz\u00fcletik valamire. De aki k\u0151farag\u00f3nak sz\u00fcletett, \u00e9s k\u0151farag\u00f3s\u00e1g helyett a borb\u00e9lys\u00e1got v\u00e1llaln\u00e1, nehezebb szersz\u00e1m lesz neki a borotva, mint a cs\u00e1k\u00e1ny. Mert az a munka, amelyre sz\u00fclett\u00fcnk, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g; az a munka, amelyre nem sz\u00fclett\u00fcnk, szenved\u00e9s.\u201d – <\/em>Bibi<\/p>\n

      A Szenvedni akarok<\/em> c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben az egyik szerepl\u0151 azt mondja, hogy a f\u00f6ld l\u00e9lek. G\u00e1rdonyi ezt \u00fagy magyar\u00e1zza meg, hogy a teremt\u00e9s kezdet\u00e9n, amikor a lelkek fell\u00e1zadtak isten ellen, t\u00f6bben hamuv\u00e1, perny\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. \u0150k lettek azok a visszamaradt lelkek, akik f\u00f6ldd\u00e9 v\u00e1ltak, anyagg\u00e1 s\u0171r\u0171s\u00f6dtek \u00e9s \u00edgy szil\u00e1rd alapot adnak az emberis\u00e9gnek k\u00fcldet\u00e9se teljes\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A f\u00f6ld l\u00e9lek, a l\u00e9lek pedig f\u00f6ld.<\/em> Az antropoz\u00f3fia tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban a benn\u00fcnket \u00f6vez\u0151 term\u00e9szeti vil\u00e1g, az \u00e1sv\u00e1nyok, n\u00f6v\u00e9nyek, \u00e1llatok, mind azon magasabb rend\u0171 hierarchi\u00e1k, angyalok, arkangyalok, kerubok, szer\u00e1fok rendjeinek \u00e1ldozat\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt l\u00e9tre, akik mintegy \u201eal\u00e1fek\u00fcdtek\u201d az embernek, hogy seg\u00edts\u00e9k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A szellemvil\u00e1gban nincs szenved\u00e9s \u00e9s \u00edgy nincs fejl\u0151d\u00e9s sem.<\/p>\n

      \u201eK\u00fcl\u00f6nben ez a sok minden f\u00f6ldi jaj-baj csak meger\u0151s\u00edti azt a v\u00e9lem\u00e9nyt, hogy Istent\u0151l elt\u00e1vozott lelkek vagyunk. A f\u00f6ld a Vil\u00e1gegyetem jav\u00edt\u00f3-int\u00e9zete.\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201eA vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek legrejtelmesebb lapja, b\u00e1beli zavarod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete. Sz\u00e1z sz\u00f3ba vont r\u00f6vid mese form\u00e1j\u00e1ban valami nagy igaz t\u00f6rt\u00e9net az emberis\u00e9g legnagyobb vihar\u00e1r\u00f3l, amely bizony\u00e1ra nem is ezen a F\u00f6ld\u00f6n folyt le, hanem a Magasban. A lelkek vil\u00e1g\u00e1ban.<\/em><\/p>\n

      Micsoda \u00e9gi-h\u00e1bor\u00fa lehetett az, ahol az ork\u00e1n por helyett a lelkek miri\u00e1djait sodorta sz\u00e9t a vil\u00e1gt\u00e9rbe!<\/em><\/p>\n

      Vajon az ember testbe \u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9 nem arra val\u00f3-e, hogy a vil\u00e1gt\u00e9ri mozg\u00e1sb\u00f3l ak\u00e1r \u00f6nk\u00e9ntesen, ak\u00e1r musz\u00e1jb\u00f3l el legyen t\u00e1vol\u00edtva a l\u00e9lek-ember?\u201d<\/em><\/p>\n

      \u201e Itt nincs \u00e9letk\u00fczdelem. A vasat csak a t\u0171z forrasztja \u00f6ssze. A lelkeket a szenved\u00e9s, az egym\u00e1s\u00e9rt val\u00f3 szenved\u00e9s. Addig fognak keresni \u00e9s kerestetni, m\u00edg csak meg nem tal\u00e1lj\u00e1k a nekival\u00f3 helyet. S akkor majd \u00f6ssze\u00f6lelkezve t\u00e9rnek vissza a lelkek igazi vil\u00e1g\u00e1ba.\u201d – <\/strong><\/em>Szenvedni akarok<\/p>\n

      Minden G\u00e1rdonyir\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letrajz megeml\u00edti szem\u00e9lyes kapcsolat\u00e1t Krisztussal. Szob\u00e1ja fal\u00e1n Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek egy saj\u00e1t maga \u00e1ltal festett m\u00e1solata \u00e1llott. Rudolf Steiner az antropoz\u00f3fia l\u00e9nyeg\u00e9t egy mondatban \u00edgy hat\u00e1rozta meg: \u201eAz antropoz\u00f3fia a Krisztus-impulzus meg\u00fajult, val\u00f3s\u00e1gos, m\u00e9lyrehat\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se<\/em>.\u201d(11) G\u00e1rdonyi err\u0151l kaphatott n\u00e9mi k\u00e9pet a fentebb m\u00e1r eml\u00edtett egyik Steiner k\u00f6nyv alapj\u00e1n. Az al\u00e1bbi id\u00e9zet tal\u00e1n nem szorul magyar\u00e1zatra.<\/p>\n

      \u201eDe, – vetettem k\u00f6zbe, – P\u00e9ter b\u00e1ty\u00e1m m\u00e9gsem hisz Krisztus isten-volt\u00e1ban?
      \n– \u00c9n nem hiszek? H\u00e1t \u00e9n nem is hiszem, hanem tudom.\u201d<\/em> – Bibi<\/p>\n

      \u00cdr\u00e1saiban, verseiben v\u00e9gigvonul a Sz\u0171zanya ir\u00e1nti tisztelete. \u00c9let\u00e9ben J\u00e9zus k\u00f6vet\u00e9se M\u00e1ria tisztelet\u00e9vel p\u00e1rosult. Ha egy kisgyerekes any\u00e1t l\u00e1tott, mindig J\u00e9zus anyj\u00e1t l\u00e1tta meg benne. A m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett \u00datra k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek utols\u00f3 versszak\u00e1ban a F\u00f6ldre val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s egyik indokak\u00e9nt eml\u00edti J\u00e9zus anyj\u00e1nak megvigasztal\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

      \u201eS ha j\u0151 az \u00e9j, s \u00e9n \u00fajra visszat\u00e9rek,<\/em><\/p>\n

      egyn\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1l gy\u00f6ngyvir\u00e1got let\u00e9pek,<\/em><\/p>\n

      \u00e9s felviszem a csillagf\u00e9nyes \u00e9gbe.<\/em><\/p>\n

      Megkeresem a J\u00e9zus Anyj\u00e1t v\u00e9le.<\/em><\/p>\n

      A J\u00e9zus anyj\u00e1t, kinek k\u00e9pei<\/em><\/p>\n

      oly b\u00fasak lenn \u00e9s oly szenved\u0151k!<\/em><\/p>\n

      Hadd l\u00e1ssam egyszer mosolyogni \u0151t!\u201d<\/em><\/p>\n

      Az eddigi, nagy sz\u00e1mban id\u00e9zett gondolatok csak t\u00f6red\u00e9kei a G\u00e1rdonyi \u00edr\u00e1sait \u00e1tsz\u00f6v\u0151 sz\u00e1mtalan ilyen jelleg\u0171, ett\u0151l a szellemis\u00e9gt\u0151l \u00e1thatott gondolatok m\u00e9ly t\u00e1rh\u00e1z\u00e1nak. Ebb\u0151l a szellemi kincsesb\u00e1ny\u00e1b\u00f3l izzads\u00e1gos munk\u00e1val kihozott b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t szerette volna gyermekei sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e1tadni.<\/p>\n

      Emberismeret. \u201eAz embereket \u00fagy n\u00e9zz\u00e9tek, mintha csig\u00e1k voln\u00e1nak. Ami a csig\u00e1n\u00e1l h\u00e1z, az n\u00e1lunk a test. Ami a csig\u00e1n\u00e1l a test, az n\u00e1lunk a l\u00e9lek. – N\u00e9mely csiga m\u00e9lyen beh\u00faz\u00f3dik a h\u00e1z\u00e1ba, csak olykor ny\u00fajtja ki a szarvait. N\u00e9melyik f\u00e9lig is kib\u00favik. Eg\u00e9szen nem mutatkozik egy se: a legbels\u0151 r\u00e9sze titok marad. \u0150 maga se l\u00e1tja. – Ha m\u00e1r odafejl\u0151dtetek, hogy l\u00e9leknek \u00e9rzitek magatokat, embert\u00e1rsaitokat is mind l\u00e9leknek ismeritek majd, \u2014 testben j\u00e1r\u00f3 l\u00e9leknek. \u2014 Akkor ny\u00edlik meg csak a szemetek az emberek \u00e9s e f\u00f6ldi vil\u00e1g l\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. – N\u00e9melyik ember oly jelent\u00e9ktelennek, oly semminek l\u00e1tszik, hogy olyb\u00e1 tekintj\u00fck, mintha mozg\u00f3 t\u00e1rgy volna. Pedig ha bele l\u00e1tn\u00e1nk a sz\u00edv\u00fckbe, azt l\u00e1tn\u00e1nk, hogy \u0151k is \u00e9pp \u00fagy a vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9p-pontj\u00e1nak \u00e9rzik a maguk szem\u00e9ly\u00e9t, mint mink. H\u00e1t a legkisebb emberrel is \u00e9ppoly k\u00edm\u00e9letesen b\u00e1njatok, mint a legnagyobbat. Akit mindenki cs\u00edp, mar, nevet, cs\u00fafol, megvet, arra ezzel a gondolattal n\u00e9zzetek: ennek \u00e9pp\u00fagy f\u00e1j, mint nekem f\u00e1jna.” – <\/em>73.39.1. ltsz.<\/p>\n

      G\u00e1rdonyi hit abban, hogy minden ember egy k\u00fcldet\u00e9ssel \u00e9rkezett a F\u00f6ldre. Ezt a v\u00e1llalt feladatot sokan elfelejtik, n\u00e9h\u00e1nyan sejtik, m\u00e9g kevesebben tudj\u00e1k. A l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00e9p\u00e9t az antropoz\u00f3fia tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelm\u00e9ben Krisztus mutatta meg az emberis\u00e9gnek. G\u00e1rdonyi sz\u00e1m\u00e1ra ez a szem\u00e9lyes lelki-szellemi kapcsolata az \u00e9l\u0151 Krisztussal lehetett az, ami el\u0151seg\u00edtette, hogy eml\u00e9kez\u00e9k erre a saj\u00e1t maga \u00e1ltal v\u00e1lasztott k\u00fcldet\u00e9s\u00e9re. Az al\u00e1bbi k\u00e9t id\u00e9zet, melyet G\u00e1rdonyi G\u00e9za c\u00e9dul\u00e1ra jegyzett le saj\u00e1t mag\u00e1nak, \u00e1rulkodik arr\u00f3l, hogy nagyon is tudta, mir\u0151l ismerhet\u0151 meg egy ilyen \u00e9rett, fejlett l\u00e9lek<\/em>.<\/p>\n

       \u201eMin\u00e9l fejlettebb l\u00e9lek valaki, ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 keresi a maga boldogul\u00e1s\u00e1t m\u00e1sok boldogul\u00e1s\u00e1nak rov\u00e1s\u00e1ra. S ha a … legmagasabb fokra jut valaki, akkor meg m\u00e1r \u00e9ppen a maga k\u00e1r\u00e1val is seg\u00edti embert\u00e1rsainak boldogul\u00e1s\u00e1t…”- <\/em>\u00c9gre n\u00e9z\u0151 l\u00e9lek<\/p>\n

      \u201eA t\u00f6meg meg\u00e9rzi. Megl\u00e1tja, hab\u00e1r csillagot nem hord a homlok\u00e1n, s teste sem k\u00fcl\u00f6nb, mint m\u00e1sok\u00e9. De att\u00f3l a perct\u0151l kezdve, mikor f\u00f6ldi meg\u00e9r\u00e9se befejez\u0151d\u00f6tt, figyel a szav\u00e1ra, mint fels\u0151 r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l j\u00f6v\u0151 l\u00e9lek nyilatkozat\u00e1ra.\u201d<\/em> – 75.10.2. ltsz.<\/p>\n

      Feszty \u00c1rp\u00e1dn\u00e9 J\u00f3kai R\u00f3za azon kevesek egyike volt, aki a l\u00e1thatatlan G\u00e1rdonyit is ismerte. N\u0151 l\u00e9t\u00e9re \u0151 volt az egyik legbizalmasabb bar\u00e1tja. Amikor m\u00e9g mint p\u00e1lyakezd\u0151 \u00edr\u00f3 Budapesten \u00e9lt gyakori vend\u00e9g volt a Feszty csal\u00e1dn\u00e1l. A h\u00e1z \u00farn\u0151j\u00e9nek k\u00e9s\u0151bbi visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben G\u00e1rdonyi jellem\u00e9re \u00fagy eml\u00e9kszik vissza, mint aki maga volt az abszol\u00fat, rend\u00edthetetlen nyugalom. \u201eSoha sodr\u00e1b\u00f3l ki nem z\u00f6kken\u0151, eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9n uralkod\u00f3, semmi m\u00e1shoz nem hasonl\u00edthat\u00f3 nyugalom.\u201d  <\/em><\/p>\n

      \u201eCsak a szeme, az \u00e1lommal, napf\u00e9nnyel, mad\u00e1r\u00e9nekkel teli tekintete \u00e9s a sz\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9n valami \u00f6nmag\u00e1ba visszamosolyg\u00f3 kis von\u00e1s: ennyi \u00e1rulta el a figyelmes szeml\u00e9l\u0151nek, hogy kiv\u00e1lasztottal \u00e1ll szemben. Hogy ez a nagy \u00e1d\u00e1mcsutk\u00e1j\u00fa, sz\u00fcrke ember nem holmi kis falusi jegyz\u0151 vagy n\u00e9ptanit\u00f3: hanem egy elhivatott.\u201d(12<\/em>)<\/em><\/p>\n

      A felsoroltak alapj\u00e1n lehet G\u00e1rdonyir\u00f3l, mint antropoz\u00f3fusr\u00f3l, pontosabban, mint az antropoz\u00f3fia szellemis\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e1thatott \u00edr\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lni? G\u00e1rdonyi nem feln\u0151tt korszak\u00e1ban k\u00f6telez\u0151d\u00f6tt el Krisztus k\u00f6vet\u00e9se mellett. H\u00fasz\u00e9vesen m\u00e1r komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy mag\u00e1ra \u00f6lti a ferences rendi szerzetesi csuh\u00e1t. Felv\u00e9teli k\u00e9relmet is \u00edrt a pozsonyi Rendh\u00e1znak. A kar\u00e1csonyi \u00fcnnepek idej\u00e9nek G\u00e1rdonyi \u00e1ltal \u00edrt egyik legismertebb egyh\u00e1zi \u00e9neke a Fel nagy \u00f6r\u00f6mre<\/em> is ebb\u0151l a Krisztus-impulzusb\u00f3l sz\u00fcletett. Amikor h\u00e1zass\u00e1ga miatt m\u00e9ly lelki v\u00e1ls\u00e1gon ment kereszt\u00fcl, 1886-ban a napl\u00f3j\u00e1ban ezt jegyezte fel: \u201e\u00d6nzetlen\u00fcl csak egy ember szeretett: Krisztus. Elsz\u00e9d\u00fcl\u00f6k, ha r\u00e1tekintek a keresztf\u00e1ra.\u201d<\/em> G\u00e1rdonyi vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek Krisztus volt a szegletk\u00f6ve, de emellett vallotta a reinkarn\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a karma tan\u00e1t, tisztelte Buddh\u00e1t \u00e9s a t\u00f6bbi vall\u00e1salap\u00edt\u00f3t, ami \u00edgy egy\u00fctt egyetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1z keret\u00e9be sem f\u00e9r bele. A teoz\u00f3fia elfogadja ezeket ugyan, de ott Krisztusnak nincs kiz\u00e1r\u00f3lagos szerepe. Az antropoz\u00f3fia az egyetlen olyan vil\u00e1gszeml\u00e9let, amely ezt egy\u00fctt tan\u00edtja.<\/p>\n

      Nagy S\u00e1ndor professzor \u00far tanulm\u00e1ny\u00e1ban G\u00e1rdonyinak a Rudolf Steiner \u00e1ltal l\u00e9trehozott antropoz\u00f3fi\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1t abban l\u00e1tja megalapozottnak, hogy vil\u00e1gszeml\u00e9lete nagyon hasonl\u00f3 annak a fejl\u0151d\u00e9s- \u00e9s szabads\u00e1gelm\u00e9let\u00e9vel.<\/p>\n

      Rudolf Steiner  a   magasabb vil\u00e1gok megismer\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 beavat\u00e1si \u00fat h\u00e9t fok\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edtette el az imagin\u00e1ci\u00f3, inspir\u00e1ci\u00f3 \u00e9s intu\u00edci\u00f3 fokozatai szerint. Id\u00e9zz\u00fck a h\u00e1rom utols\u00f3 fokot:  \u201e…5. A  mikrokozmosz  \u00e9s  makrokozmosz  viszonyainak a  megismer\u00e9se.  6.  Eggy\u00e9v\u00e1l\u00e1s a makrokozmosszal.  7. Az el\u0151z\u0151 tapasztalatok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9nek \u00e1t\u00e9l\u00e9se, mint lelki alaphangulat.  A legmagasabb fokhoz vezet\u0151 beavat\u00e1si \u00fatr\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: A tan\u00edtv\u00e1ny a megfelel\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokon megismeri saj\u00e1t l\u00e9ny\u00e9nek a vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t. Ezen a fokon megtudja,  hogy a kis vil\u00e1g,  a mikrokozmosz,  vagyis az ember maga,  megfelel a nagy vil\u00e1gnak,  a makrokozmosznak… Kezdi \u00fagy \u00e9rezni, hogy \u00f6sszen\u0151 az eg\u00e9sz vil\u00e1g\u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel, annak ellen\u00e9re, hogy teljesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3nak \u00e9rzi mag\u00e1t.  Felold\u00f3dik az eg\u00e9sz vil\u00e1gban, eggy\u00e9 v\u00e1lik vele, an\u00e9lk\u00fcl, hogy saj\u00e1t mivolt\u00e1t elvesz\u00edten\u00e9. (Rudolf Steiner: A szellemtudom\u00e1ny k\u00f6rvonalai.  G\u00e9nius, Bp. \u00e9n. 291-292.)\u201d  <\/em><\/p>\n

      \u00dajra id\u00e9zn\u00e9nk Rudolf Steiner Tolsztojra, illetve az antropoz\u00f3fia meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 mondatait. Az els\u0151: \u201eAzt mondhatjuk, hogy megcsend\u00fcl Tolsztojn\u00e1l valami, amit Krisztus-impulzusnak nevezhet\u00fcnk. \u00cdr\u00e1saiba belem\u00e9lyedve l\u00e1thatjuk, hogy bet\u00f6lti \u0151t a Krisztus-impulzus.\u201e(<\/em>12<\/em>) <\/em>A m\u00e1sodik: \u201eAz antropoz\u00f3fia a Krisztus-impulzus meg\u00fajult, val\u00f3s\u00e1gos, m\u00e9lyrehat\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se.\u201d <\/em>A k\u00e9t ide vonatkoz\u00f3 Steiner-i id\u00e9zet, valamint G\u00e1rdonyi \u00edr\u00e1sai alapj\u00e1n a k\u00e9rd\u00e9sre adhat\u00f3 v\u00e1lasz, hogy Tolsztojhoz hasonl\u00f3an, G\u00e1rdonyit is hasonl\u00f3 m\u00f3don hatotta \u00e1t az, amit az antropoz\u00f3fia Krisztus-impulzusnak nevez. Hit\u00fck ugyanabb\u00f3l a szellemi forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott. Rudolf Steiner egyik tan\u00edtv\u00e1nya \u00e9s legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsa, Ita Wegman a Krisztus-impulzusr\u00f3l \u00edgy \u00edr jegyzeteiben: \u201enem puszt\u00e1n a t\u00f6k\u00e9letesebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1sra kell t\u00f6rekedn\u00fcnk, hanem valami olyat befogadni magunkba, amelyre val\u00f3ban igaz P\u00e1l mondata: nem \u00e9n, hanem a Krisztus \u00e9nbennem.\u201d(<\/em>14<\/em>)<\/em><\/p>\n

      A jap\u00e1n zen-buddhista hagyom\u00e1nyban nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtanak annak, hogy amikor egy zen mester meghalni k\u00e9sz\u00fcl, melyek az utols\u00f3 szavai.  Egy eg\u00e9sz \u00e9let ker\u00fcl m\u00e9rlegre. Egy eg\u00e9sz emberi \u00e9let l\u00e9nyege s\u0171r\u00edt\u0151dik bele ezekbe az utols\u00f3 szavakba. G\u00e1rdonyin\u00e1l ez \u00edgy hangzott: \u201eIsten \u00e9nbennem lakik.\u201d<\/em><\/p>\n

       <\/em><\/p>\n